Új bizonyítékok a bronzkori vaskohászatról

Illusztráció

A bronzkori kohászat és a vas rejtélye

A tudósok régóta vitatják, hol és mikor sajátította el az emberiség a vas előállítását. A fém, amely civilizációk sorsát formálta, a bronzkort váltotta fel. Egy friss tanulmány, amely a Journal of Archaeological Science (2025) hasábjain jelent meg, új fényt vet erre a kérdésre. A vizsgálat középpontjában a dél-grúziai Kvemo Bolnisi áll, amelyet az 1950-es években tártak fel.

Réz, nem vas: a műhelyek valódi szerepe

Kvemo Bolnisit sokáig a legkorábbi vasolvasztó helyszínnek tartották. Az új kémiai és mikroszkópos vizsgálatok azonban bizonyították, hogy a Kr. e. 2. évezred végén működő műhely valójában rézolvasztásra szolgált. Nathaniel L. Erb-Satullo és Bobbi W. Klymchuk kutatói kimutatták: a kohókban nem vas, hanem réz előállítása volt a cél, ám a salakanyagok hematit (vas-oxid) szándékos hozzáadásáról árulkodnak.

A hematit nem vas előállítására, hanem fluxusként került a kohótöltetbe. Ez csökkentette a szilícium-dioxidban gazdag ércek olvadáspontját, és könnyebben kezelhető salakot hozott létre. Az ókori mesterek így tisztább rezet nyertek. A tudatos használat azonban azt mutatja, hogy a vasoxidokat már különálló anyagként ismerték és kezelték.

A vaskor előszobája

A szándékosság kognitív ugrást jelentett: a bronzkori kohászok felismerték a vas tulajdonságait. Bár Kvemo Bolnisi nem állított elő vasat, a hematit alkalmazása olyan körülményeket teremtett, amelyek között akár véletlenül is fémes vas keletkezhetett volna. Ez alátámasztja azt az elméletet, hogy a vaskohászat a rézművesek kísérleteiből fejlődött ki, nem pedig teljesen új találmányként született meg.

A térség már korábban is a technológiai innováció központja volt. Kolkhiszban például hatalmas rézolvasztó ipar működött, ám ott az ipari és a lakóhelyek elkülönültek. Kvemo Bolnisi különlegessége éppen abban áll, hogy a bányászat, a település és az olvasztás egy helyen történt. Ez a közelség ösztönözte a kísérletezést, köztük a hematit szándékos hozzáadását is.

A bronzkori kohászat öröksége

A felfedezés átírja a vas eredetének történetét. Kvemo Bolnisi mesterei nem a vaskorszak kovácsai voltak, de ők vetették el annak magvait. Innovációjuk bizonyítja, hogy a bronzkori kohászat képviselői aktív felfedezők voltak, akik az anyagok viselkedését tudatosan vizsgálták. Ahogy a kutatók fogalmaznak: ez „az anyagok irányításának és manipulálásának képességét tükrözi a kívánt eredmény elérése érdekében” – vagyis a valódi technológiai fejlődés alapját.

Kvemo Bolnisi a legkorábbi biztos bizonyíték arra, hogy a vasoxidot fluxusként alkalmazták a rézkohászatban, jóval Kr. e. 500 előtt. Ezzel a dél-kaukázusi lelőhely hiányzó láncszemet kínál a vaskohászat eredetének bonyolult történetében. Bár maga a vas még nem volt cél, a bronzkori kohászat grúziai mesterei évezredekkel korábban megnyitották az utat a vaskor felé.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai