Egyáltalán nem titokzatos jelek a monoliton

Alpesi bevándorlók, hüllőkirályok és naptemplomok?

Kevés olyan régészeti emlékmű van, amelyet olyan sokan vizsgáltak, mint a Salesbury síkságon, az írott történelem előtt épült Stonehenge állóköveinek csoportja. Az állókő-csoportot a szászok nevezték el Stonehenge-nek, illetve `Függő kövek`-nek, a középkori írók pedig az `Óriások táncának` hívták. Inigo Jones, a híres 17. századi régész, aki Stonehenge-ről az első tanulmányt írta, még úgy tartotta, hogy valaha római kori templom lehetett. William Stukeley pedig, a 18. századi régiségkutató, mellesleg szabadkőműves, meg volt győződve róla, hogy a druidák temploma volt. A mai feltevések talán még ennél is tovább mennek: vadabbnál vadabb elképzelések olvashatóak az interneten, és a füzetes regényekben.

"Stonehenge egy hüllő király leírásai alapján épült, aki olyan régen tartózkodott a Földön, hogy az emberek még alig jelentek meg. Mégis az építmény arra lett szánva, hogy egy jelentést hordozzon a felbukkanó emberek számára, amit meg is tett, a mai napig. Szubliminális üzenetek hatalomról és szadista bánásmódokról a feláldozottak felé. Az emberek felnéznek a Stonehenge-re és elképzelik, amint az ártatlan küszködik az asztalon a kés alatt. Mi másért lenne ott az asztal? Elképzelik, ahogy egy ördögi gyülekezet veszi körbe őket. Mi másért lenne ott a kör? Elképzelik, hogy nincs olyan erő, ami meg tudná menteni az áldozatot. Mi másért lenne mindez kint a szabad ég alatt? A Stonehenge azért épült, hogy betöltse rendeltetését, hogy bekússzon az emberiség tudatalattijába, nyugtalanná téve azt. Ezt az önmagát-szolgáló népség követte el, akik áttérteket reméltek nyerni az ember megjelenő lelkei közül. Vannak olyanok az Univerzumban, akik terrorizálnák az emberiséget, és így nyernének hódítást a lelkei felett." - írja a zetatalk.com oldal.



"It's Steinhenge"

Lehetséges, hogy Stonehenge, a bronzkori Anglia és egyben Európa legnagyobb történelem elõtti kõemléke Salisbury közelében a mai Svájc, Ausztria vagy Németország alpesi területérõl bevándoroltak irányításával született meg? "Olyan sokk ez az angolok nemzeti büszkeségére, mintha kiderülne, hogy az elsõ krikett játékosok bõrnadrágot viseltek és sült kolbászt ettek teájukhoz" - írta ezzel kapcsolatban a Daily Express nevű brit lap. A lap "It's Steinhenge" címmel közölte cikkét.

A Stonehenge építésében az "alpesi behatást" a kutatók egy íjászra alapozzák, akinek földi maradványait és sírját a közelmúltban tárták fel a Stonehenge-tõl 5 kilométernyire. Az Amesbury íjásznak elnevezett férfi becslések szerint 4300 évvel ezelõtt élhetett, azaz a Stonehenge megépítése szempontjából kulcsfontosságú időszakban. A harcos nagy tekintélynek örvendhetett, mivel gazdag "útravalót", mintegy száz tárgyat temettek mellé. Egyebek közt arany fülbevalókat, réz késeket, agyagedényeket. A tudósok a tárgyakat megvizsgálva arra jutottak, hogy az illetõ beutazta az Alpok vidékét vagy egyenesen arról a területről származott. A tárgyaknál is árulkodóbbnak bizonyult azonban az íjász fogzománca: az oxigénizotópok jellegzetes aránya alapján szinte biztosra lehet venni, hogy az illetõ az Alpokban született és ott is nõtt fel. A lap a Wessex Archeology munkatársát, Andrew Fitzpatrick régészt idézi.

1. Alpesi bevándorlók, hüllőkirályok és naptemplomok?
2. A pontatlan kormeghatározás jó táptalajként szolgált a misztifikációhoz
3. Stonehenge sem egy nap alatt épült fel