2025. ősz különszám: Imádunk enni! - Gasztrotörténeti kalandozások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kudarcokkal teli út vezetett Hitler hatalomra jutásához

2025. június 1. 10:05 Múlt-kor

Adolf Hitler hosszú utat járt be a hatalom megszerzéséig. Feladva korábbi karrier terveit, az I. világháború után néhány évvel már a politikában tevékenykedett. Felemelkedése nem volt akadályok nélküli, a kudarcok idején nem sokan gondolták volna, hogy egy évtizeddel későbbi Németország teljhatalmú ura lesz.

Hitler és Hidenburg 1933-ban (Forrás: Wikipedia / Bundesarchiv, Bild 183-S38324 / CC-BY-SA 3.0 / CC BY-SA 3.0 de)
Hitler és Hidenburg 1933-ban (Forrás: Wikipedia / Bundesarchiv, Bild 183-S38324 / CC-BY-SA 3.0 / CC BY-SA 3.0 de)

Az ingatag politikai helyzet

A Nagy Háború után a vereség, a jóvátételek fizetése és a kommunizmus terjedésétől való félelem rányomta a bélyegét a német politikára. Nehéz helyzeteket követően a radikális irányzatok megerősödtek. Hitler, aki maga is harcolt az I. világháborúban már az 1920-as évek elején szervezkedésbe kezdett.

Rövidesen meg volt győződve arról, hogy elegendő katonai és politikai támogatással rendelkezik, ezért 1923-ban puccsot akart végrehajtani Bajorországban, inspirálódva az új itáliai miniszterelnöktől, Benito Mussolinitől.

A sörpuccs

Hitler támogatói a barnaingesek voltak, akik a hadsereg több fontos tisztjével is jó kapcsolatot ápoltak, valamint szövetséget kötöttek a bajor államfővel, Gustav Ritter von Kahrral. A tervük az volt, hogy Münchenben kikiáltják a náci fennhatóság alatt álló új köztársaságot. Ezt követően a barnaingesek Berlinbe mentek volna, hogy kiköveteljék Hitler kancellárrá való kinevezését.

1923 novemberében Hitler hívei, megkezdték a pusztítást Münchenben. Hitler szimpatizánsaival, Von Kahrral együtt Bürgerbräu sörözőjében tartózkodta. Von Kahr azonban a megállapodással ellentétben nem szólalt fel Hitler mellett.

Másnap 2000 náci vonult a müncheni hadügyminisztérium felé, Hitler mellett volt Ludendorff, Röhm, Hess és Göring. Azonban a rendőrség, Von Kahr parancsára elállta az útjukat. Lövések dördültek el, négy rendőr, és tizennégy Hitler szimpatizáns esett áldozatául a puccs-kísérletnek – ez a későbbiekben a propagandában visszaköszönt.

Börtön évek

Bár Hitler elmenekült, rövidesen megtalálták és letartóztatták. 1924-ben hazaárulás vádjával ítélték el öt év börtönbüntetésre. Az eljárás során helyi lázadóból országszerte ismertté vált, a hazaszeretetről tartott beszédet. A landsbergi börtönbe került, és átadta az NSDAP vezetését Alfred Rosenbergnek, annak érdekében, hogy a párt életben maradjon börtönbüntetése ellenére is.

Nekilátott a Mein Kampfnak, de már szabadlábon fejezte be művét, ugyanis a vártnál jóval hamarabb, hat hónappal később már kiengedték. Megfogalmazta az új politikai irányvonalat, részletezte fajelméletét, a zsidókat tette meg bűnbaknak, és kifejtette kommunista ellenességét. Továbbá kijelentette azt is, hogy a forradalmak helyett választásokon kíván hatalomra jutni.

Kudarcok és sikerek

Az 1924. májusi választásokon a náciknak megtiltották az indulást, de végül más néven, koalícióban mégis részt tudtak venni rajta. Ez volt a párt első indulása, és ahhoz képest jó eredményt értek el, a szavazatok 6,5%-át kapták. Azonban az év végére csökkent a népszerűségük, az korábbi eredményük csupán felét érték el.

A következő választáson, 1928-ban a nácik csak 12 mandátumot szereztek, ami továbbra is alulmaradt az első "sikerekhez" képest. Két évvel később viszont már a választók 18%-a rájuk voksolt, ami az 1929-ben kezdődő nagy gazdasági világválságnak volt betudható, ugyanis a gazdaságilag USA-tól függő ország a csőd peremére jutott.

A vágyott hatalom

1932 júliusában új parlamenti választásokat tartottak, amelyeken a náci párt 230 mandátumot kapott meg, ezzel pedig megszerezte a többséget a Reichstagban. A köztársasági elnök, Paul von Hindenburg, egykori háborús hős azonban nem volt arra hajlandó, hogy Hitlert kormányfővé kinevezze. A nácik minden eszközzel igyekeztek szabotálni a törvényhozási munkát.

Így nem lehetett működőképesen kormányozni, és előrehozott választást kellett tartani, Hitlerék támogatottsága ismételten csökkent. Franz von Papen meggyőzte Hindenburgot, hogy ezúttal Hitlert nevezze ki kancellárnak, aki ezt meg is tette – azt hitte, ezzel gyengíteni fogja ellenfelét.

1933. január 30-án nevezték ki kancellárnak Hitlert, aki teljhatalmának mihamarabbi kialakítását kezdte el a gyakorlatban is megvalósítani. És Hitler nem felejtett: a sörpuccs idején az őt eláruló, Gustav Ritter von Kahrt megölette, és ellenzéke nagy részével leszámolt a hosszú kések éjszakájakor. Ezzel megkezdődött Hitler szörnyűségekkel teli egy évtizedes uralma.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2025. ősz: Megkésett végtisztesség
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár