Kudarcokkal teli út vezetett Hitler hatalomra jutásához
2025. június 1. 10:05 Múlt-kor
Adolf Hitler hosszú utat járt be a hatalom megszerzéséig. Feladva korábbi karrier terveit, az I. világháború után néhány évvel már a politikában tevékenykedett. Felemelkedése nem volt akadályok nélküli, a kudarcok idején nem sokan gondolták volna, hogy egy évtizeddel későbbi Németország teljhatalmú ura lesz.

Hitler és Hidenburg 1933-ban (Forrás: Wikipedia / Bundesarchiv, Bild 183-S38324 / CC-BY-SA 3.0 / CC BY-SA 3.0 de)
Korábban
Az ingatag politikai helyzet
A Nagy Háború után a vereség, a jóvátételek fizetése és a kommunizmus terjedésétől való félelem rányomta a bélyegét a német politikára. Nehéz helyzeteket követően a radikális irányzatok megerősödtek. Hitler, aki maga is harcolt az I. világháborúban már az 1920-as évek elején szervezkedésbe kezdett.
Rövidesen meg volt győződve arról, hogy elegendő katonai és politikai támogatással rendelkezik, ezért 1923-ban puccsot akart végrehajtani Bajorországban, inspirálódva az új itáliai miniszterelnöktől, Benito Mussolinitől.
A sörpuccs
Hitler támogatói a barnaingesek voltak, akik a hadsereg több fontos tisztjével is jó kapcsolatot ápoltak, valamint szövetséget kötöttek a bajor államfővel, Gustav Ritter von Kahrral. A tervük az volt, hogy Münchenben kikiáltják a náci fennhatóság alatt álló új köztársaságot. Ezt követően a barnaingesek Berlinbe mentek volna, hogy kiköveteljék Hitler kancellárrá való kinevezését.
1923 novemberében Hitler hívei, megkezdték a pusztítást Münchenben. Hitler szimpatizánsaival, Von Kahrral együtt Bürgerbräu sörözőjében tartózkodta. Von Kahr azonban a megállapodással ellentétben nem szólalt fel Hitler mellett.
Másnap 2000 náci vonult a müncheni hadügyminisztérium felé, Hitler mellett volt Ludendorff, Röhm, Hess és Göring. Azonban a rendőrség, Von Kahr parancsára elállta az útjukat. Lövések dördültek el, négy rendőr, és tizennégy Hitler szimpatizáns esett áldozatául a puccs-kísérletnek – ez a későbbiekben a propagandában visszaköszönt.
Börtön évek
Bár Hitler elmenekült, rövidesen megtalálták és letartóztatták. 1924-ben hazaárulás vádjával ítélték el öt év börtönbüntetésre. Az eljárás során helyi lázadóból országszerte ismertté vált, a hazaszeretetről tartott beszédet. A landsbergi börtönbe került, és átadta az NSDAP vezetését Alfred Rosenbergnek, annak érdekében, hogy a párt életben maradjon börtönbüntetése ellenére is.
Nekilátott a Mein Kampfnak, de már szabadlábon fejezte be művét, ugyanis a vártnál jóval hamarabb, hat hónappal később már kiengedték. Megfogalmazta az új politikai irányvonalat, részletezte fajelméletét, a zsidókat tette meg bűnbaknak, és kifejtette kommunista ellenességét. Továbbá kijelentette azt is, hogy a forradalmak helyett választásokon kíván hatalomra jutni.
Kudarcok és sikerek
Az 1924. májusi választásokon a náciknak megtiltották az indulást, de végül más néven, koalícióban mégis részt tudtak venni rajta. Ez volt a párt első indulása, és ahhoz képest jó eredményt értek el, a szavazatok 6,5%-át kapták. Azonban az év végére csökkent a népszerűségük, az korábbi eredményük csupán felét érték el.
A következő választáson, 1928-ban a nácik csak 12 mandátumot szereztek, ami továbbra is alulmaradt az első "sikerekhez" képest. Két évvel később viszont már a választók 18%-a rájuk voksolt, ami az 1929-ben kezdődő nagy gazdasági világválságnak volt betudható, ugyanis a gazdaságilag USA-tól függő ország a csőd peremére jutott.
A vágyott hatalom
1932 júliusában új parlamenti választásokat tartottak, amelyeken a náci párt 230 mandátumot kapott meg, ezzel pedig megszerezte a többséget a Reichstagban. A köztársasági elnök, Paul von Hindenburg, egykori háborús hős azonban nem volt arra hajlandó, hogy Hitlert kormányfővé kinevezze. A nácik minden eszközzel igyekeztek szabotálni a törvényhozási munkát.
Így nem lehetett működőképesen kormányozni, és előrehozott választást kellett tartani, Hitlerék támogatottsága ismételten csökkent. Franz von Papen meggyőzte Hindenburgot, hogy ezúttal Hitlert nevezze ki kancellárnak, aki ezt meg is tette – azt hitte, ezzel gyengíteni fogja ellenfelét.
1933. január 30-án nevezték ki kancellárnak Hitlert, aki teljhatalmának mihamarabbi kialakítását kezdte el a gyakorlatban is megvalósítani. És Hitler nem felejtett: a sörpuccs idején az őt eláruló, Gustav Ritter von Kahrt megölette, és ellenzéke nagy részével leszámolt a hosszú kések éjszakájakor. Ezzel megkezdődött Hitler szörnyűségekkel teli egy évtizedes uralma.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban 20:05
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap














