Portugál fasisztoid, 1968-1974

Fasizálódás portugál módra

Portugália a XI. század végén kialakult grófságból 1139-ben vált független királysággá. Egy 1926-os államcsíny indította el a Pireneusi-félszigeten fekvő, 92 ezer négyzetkilométeres nagyságú, számos gyarmatbirtokkal rendelkező országban a fasiszta típusú `fejlődést`.

Óscar Carmona és Oliveira Salazar (1935)

A hadseregen belüli hatalmi harcokból 1926-ban győztesen kikerülő António Carmona tábornok 1951-ig volt Portugália elnöke. Az olasz és a spanyol fasizmus példájára katonai diktatúrát hozott létre. A lisszaboni kormányban 1928 áprilisától tevékenykedett pénzügyminiszterként Salazar (teljes nevén António de Oliveira Salazar), aki előzőleg 1916-tól a közgazdaságtan professzora volt a coimbrai egyetemen, s fokozatosan jutott teljhatalomhoz: 1932-ben kormányfő lett.

Caetano a 40-es években jogtudósként került a Salazar-kormányba és 1959-es átmeneti visszavonulása után közel egy évtizeden át csak tudományos tevékenységet folytatott.

Az 1936-39-es spanyol polgárháború idején Portugália a fasiszta lázadókat támogatta, 1939-ben barátsági és megnemtámadási szerződést kötött Spanyolországgal.

Portugália 1948-ban lett a Marshall-terv kedvezményezettje, 1949-ben felvették a NATO-ba.

1. Fasizálódás portugál módra
2. Salazar-diktatúra
3. A korporációs rendszer végnapjai