Feltámad a ladino nyelv

Több mint 500 évvel a zsidók spanyolországi kiűzése után Izraelben fel akarják támasztani a a ladino nyelvet, mely évszázadokig a dél-európai és közel-keleti szefárdok nyelve volt.

Ladino reneszánsz

Szefárd család Szalonikiben

A ladino, a spanyol zsidók nyelve lassanként egészen kihal. A legnagyobb népcsoport, mely érti és beszéli az ősi nyelvet, Izraelben él. Számuk a kétszázezret is eléri, ám legtöbbjük nagyon idős. Mivel a szefárd zsidók legidősebb nemzedéke lassan kihal, Izraelben új életet próbálnak lehelni a spanyol zsidók középkori eredetű nyelvébe. Összegyűjtik az írott ladino szövegeket, rögzítik a ladino szerelmes dalokat, magát a nyelvet pedig fiataloknak oktatják.

Még az izraeli kormány is támogatja a programot: hét évvel ezelőtt megalakította a Nemzeti Ladino Hatóságot, melynek feladata a nyelv és a kultúra ápolása és fenntartása. A szervezet évi 275 ezer dollárt költ előadások, fesztiválok és nyelvtanfolyamok szervezésére.

A kormányfigyelemnek és a széles körű összefogásnak is köszönhető, hogy ma már a legnagyobb izraeli egyetemeken is tanítják és kutatják a ladino nyelvet. Két intézmény nemrégiben külön,  a ladino kultúrával foglalkozó kutatási központot nyitott.

"A nyelv eltűnőfélben van, de az ismerőseim közül egyre többen fognak a tanulásába" - mondja Yasmin Levy, a 28 éves izraeli énekesnő, aki két ladino nyelvű lemezt is kiadott már, és gyakran lép fel Európában. "Ez fantasztikus dolog."

A könyv népe, a könyv nyelve

A ladino nyelv egyértelműen rokonságban áll a mai spanyollal, bár a kiejtésben vannak különbségek. A `pobre` szót, ami spanyolul szegényt jelent, ladino nyelven prove-nak ejtik. A j hangot pedig, ami a mai spanyolban h-nak hangzik, a ladinóban zs-nek ejtik.

A ladino sokat megőrzött a 15. századi spanyolból, de belekeveredtek korabeli portugál, katalán és héber elemek is. A ladino szinte teljesen változatlan maradt azóta, hogy 1492-ben a szefárd zsidókat tömegesen kiűzték Spanyolországból. Az elűzött szefárdok nagyrészt a Balkánon, Németalföldön, Görögországban és Törökországban telepedtek le.

A holokauszt sok ladino nyelvű zsidót pusztított el, de akik megmenekültek, nagy számban telepedtek le Izraelben. A jiddistől eltérően azonban, amit ma is aktívan, anyanyelvként használnak az európai eredetű New York államban élő illetve izraeli ultraortodoxok, a ladino nem tud életben maradni segítség nélkül.

Még a legoptimistább ladino-pártiak is elismerik: ez a nyelv valószínűleg nem fog újra a jeruzsálemi Mazkaret Moshe és Baka negyedek anyanyelvévé válni. Hajdanán ugyanis ezekben a városrészekben szinte kizárólag spanyol eredetű szefárd zsidók éltek.

A szefárd kifejezés egyébként hagyományosan csak a spanyol eredetű zsidókra vonatkozott, ma viszont már így nevezik a közel-keleti és észak-afrikai eredetű zsidókat is.

"Nem arról van szó, hogy azt remélnénk: egyszer ezen a nyelven vásárolunk majd a szupermarketben" - mondja Moshe Saul, az Aki Yerushalaym (Itt, Jeruzsálem) ladino magazin szerkesztője. "A ladino a kultúra nyelve lett. Jobbára csak éneklünk és olvasunk rajta."

A ladino Íliász

Még jóval azelőtt, hogy az izraeli kormány támogatni kezdte volna a ladino kultúra népszerűsítését, néhány megszállott már belefogott a népmesék, költemények és dalok összegyűjtésébe. A legszorgalmasabb talán Levy apja, Yitzhak Levy volt, aki tíz kötetre rúgó gyűjteményt állított össze ladino liturgiából, mielőtt az 1970-es években meghalt.

A ladino kultúra szerelmesei folytatják a munkát Izraelben és világszerte: eddig ismeretlen ladino szövegek után kutatva járják az antikváriumokat, régiség-boltokat. A ladino irodalom egy része az eredeti nyelven maradt fenn, de van, amit ma már csak héber fordításban ismerünk. Egy izraeli megszállott nagy munkába fogott: épp Homérosz Íliászát fordítja ladinora.

Eliezer Papo a Ben Gurion Egyetem új ladino központjának koordinátora. "Fantasztikus dolog különbözőnek lenni" - mondja a ladino nyelvű Papo, aki Bosznia-Hercegovinából érkezett Izraelbe 12 éve. "Manapság mindenki a gyökereiről beszél. Valósággal antiszociális viselkedés, ha valakinek nincsenek gyökerei."

Dorit Efrat, a 24 éves haifai egyetemista azért iratkozott fel egy ladino-kurzusra, hogy jobban tudjon kommunkálni 80 felett járó nagyszüleivel. "Inkább személyes, mint történelmi okok miatt döntöttem így" - mondja a hallgató.

A ladino nyelvtanfolyamok nem minden résztevője jelentkezett személyes vagy kulturális okokból. Sokan azután csatlakoztak a tanfolyamokhoz, hogy a tévében látott spanyol nyelvű szappanoperákból már felszedtek pár spanyol szót és némi nyelvtant.