Nyúlüreg vezet a templomos lovagrend 700 éves barlangrendszeréhez

A Caynton Caves nevű barlangrendszer közel egy méterrel a föld alatt található, és homokkőből van kifaragva. Megközelítése nem egyszerű, ugyanis négykézláb, egy keskeny üregen keresztül érhető el. A most következő fotókat készítő Michael Scott elmondása szerint, ha nem tudta volna pontosan, hogy hová kell mennie, szinte biztosan nem találta volna meg a bejáratot. „Figyelembe véve, hogy milyen idős a szerkezet, csodás állapotban van, olyan mint egy földalatti templom. A befelé vezető részén kissé iszapos a talaj, de belül csontszáraz” – mondta a The Telegraph-nak.

Nem világos ugyanakkor, hogy a boltívekkel, faragott fülkékkel és még egy szenteltvíztartóval is ékesített földalatti rendszert mire is használták pontosan, illetve hogy mikor építették. Az átlagosan 180 centiméteres magasságú járatokat a The Shropshire Star helyi hírlap közlése szerint az elmúlt években számos vallási szekta (az angol örökségvédelmi szervezet, a Historic England szerint még feketemágia-szertartásokat végző közösség is) felkereste, ám az egyre gyarapodó számú látogató miatt 2012-ben a földtulajdonosok elzárták a kíváncsi szemek elől.

Kik voltak a templomosok?

A Templomos Rendet 1118-ban – főként a szentföldi zarándokok védelmére – Hugues de Payens champagne-i lovag nyolc társával együtt hozta létre. A templomosok egyszerre voltak katonák és szerzetes papok. A Clairvaux-i Szent Bernát által megalkotott regula szerint a szüzességi fogadalmat tett templomosok csak anyjukat, nővérüket és nagynénjüket csókolhatták meg. Mivel II. Balduin jeruzsálemi király az egykori Salamon-templom egyik szárnyát adományozta a lovagoknak, elterjedt a legenda, hogy a katona-papok a templom kincseinek birtokában (frigyláda, Szent Grál stb.) szerezték óriási hatalmukat.

Mivel a szerzetesek szegénységi fogadalmat tettek, nem lehettek gazdagok, a rend azonban saját ügyeinek bonyolítására óriási vagyont halmozott fel. A templomosok hatalma a hódítások, az adományok, valamint banki tevékenységük révén hamarosan egész Nyugat-Európára kiterjedt, és az uralkodók legfőbb hitelezőivé váltak. (A 13. századra az Európa bankáraivá váló templomosok – más keresztény hitelezőkkel szemben – már kamatot is felszámolhattak.)

IV. Szép Fülöp francia király legnagyobb hitelezői is a Szentföldről kiszoruló templomosok voltak, az uralkodó helyzete könnyítése érdekében 1307. október 13-án 140 lovagot letartóztatott, és megkezdte a rend felszámolását. Sokak szerint péntek 13-át azért tartjuk szerencsétlen napnak, mivel 1307. október 13-a, a templomosok elfogásának napja péntekre esett, ez azonban valószínűleg csak egy legenda. A templomosokat többek között a feszület leköpésével, Krisztus tagadásával, ördögimádással, valamint azzal vádolták, hogy fenéken csókolták egymást a beavatási szertartásokon.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról