Miért tudtak alkalmazkodni a tibetiek a magas hegyekhez?

A gyenyiszovai ember és a mai ember felmenői kapcsolatban állhattak, és egymás közt párosodhattak több tízezer évvel ezelőtt. A ritka génvariáns, melyet valószínűleg tőlük örököltek Tibet lakói, lehetővé teszi, hogy 4500 méteres tengerszint feletti magasságon túl is megéljenek. Akinek ilyen génje nincs, annak ebben a magasságban besűrűsödhet a vére, felszökhet a vérnyomása, szívrohamot, agyvérzést kaphat, alacsony súllyal születnek a gyermekei, és magasabb lesz a csecsemőhalandóság - írták a kutatók a Nature tudományos folyóirat friss számában.

Az EPAS1 jelű gén majdnem azonos azzal, amelyet a gyenyiszovai embernél találtak. A kihalt emberféle a neandervölgyi emberrel mutat rokonságot, a homo sapienstől nagyon sokban különbözik. Ezt mindössze egy szibériai barlangban talált, 41 ezer éves ujjcsont és két fog alapján állapították meg.

"A korábban véltnél fontosabb szerepet játszik az emberi evolúcióban a homo sapiens és a kihalt emberfélék párosodása, illetve az e módon kicserélődő gének. Néhány így kapott gén valóban segíthetett alkalmazkodni a homo sapiensnek az új körülményekhez, amikor az afrikai kirajzás után a világ többi táján is elterjedt" - magyarázta Rasmus Nielsen, a Kaliforniai Egyetem biológiaprofesszora, a tanulmány szerzője.

A kutatók szerint a modern ember ősei Afrikából érkezve Eurázsiában találkoztak a gyenyiszovai ember populációival, közös leszármazottaik hordozzák a gyenyiszovai DNS egy egészen kis százalékát. Genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a tibetiek 90 százalékánál megtalálható a "nagy magasságok génvariánsa", amely ott van a han kínaiak egy kis részénél is. (A han kínaiak Kína legnagyobb népcsoportja, akik a tibetiekkel közös őssel is rendelkeznek.) A génvariánst más népcsoportoknál nem találták meg.

A kutatók 40 tibeti és 40 han kínai részvételével végezték a genetikai vizsgálatot, majd statisztikai elemzéssel kimutatták, hogy a génvariáns szinte bizonyosan a gyenyiszovai embertől származik. Ez a gén szabályozza a hemoglobin termelését, ez a fehérje szállítja a vörös vértestekben az oxigént. Ha csökken az oxigén mennyisége, akkor a gén bekapcsol, és több hemoglobin termelődik. Négyezer méter felett a gén elterjedt változata veszélyes mellékhatásokat okoz azzal, hogy az oxigénhiány miatt fokozza a hemoglobin és a vörös vértestek előállítását. Ezzel szemben a tibeti génvariáns mellékhatások nélkül, enyhén növeli csak a hemoglobin mennyiségét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban