Miért tudtak alkalmazkodni a tibetiek a magas hegyekhez?

A gyenyiszovai ember és a mai ember felmenői kapcsolatban állhattak, és egymás közt párosodhattak több tízezer évvel ezelőtt. A ritka génvariáns, melyet valószínűleg tőlük örököltek Tibet lakói, lehetővé teszi, hogy 4500 méteres tengerszint feletti magasságon túl is megéljenek. Akinek ilyen génje nincs, annak ebben a magasságban besűrűsödhet a vére, felszökhet a vérnyomása, szívrohamot, agyvérzést kaphat, alacsony súllyal születnek a gyermekei, és magasabb lesz a csecsemőhalandóság - írták a kutatók a Nature tudományos folyóirat friss számában.

Az EPAS1 jelű gén majdnem azonos azzal, amelyet a gyenyiszovai embernél találtak. A kihalt emberféle a neandervölgyi emberrel mutat rokonságot, a homo sapienstől nagyon sokban különbözik. Ezt mindössze egy szibériai barlangban talált, 41 ezer éves ujjcsont és két fog alapján állapították meg.

"A korábban véltnél fontosabb szerepet játszik az emberi evolúcióban a homo sapiens és a kihalt emberfélék párosodása, illetve az e módon kicserélődő gének. Néhány így kapott gén valóban segíthetett alkalmazkodni a homo sapiensnek az új körülményekhez, amikor az afrikai kirajzás után a világ többi táján is elterjedt" - magyarázta Rasmus Nielsen, a Kaliforniai Egyetem biológiaprofesszora, a tanulmány szerzője.

A kutatók szerint a modern ember ősei Afrikából érkezve Eurázsiában találkoztak a gyenyiszovai ember populációival, közös leszármazottaik hordozzák a gyenyiszovai DNS egy egészen kis százalékát. Genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a tibetiek 90 százalékánál megtalálható a "nagy magasságok génvariánsa", amely ott van a han kínaiak egy kis részénél is. (A han kínaiak Kína legnagyobb népcsoportja, akik a tibetiekkel közös őssel is rendelkeznek.) A génvariánst más népcsoportoknál nem találták meg.

A kutatók 40 tibeti és 40 han kínai részvételével végezték a genetikai vizsgálatot, majd statisztikai elemzéssel kimutatták, hogy a génvariáns szinte bizonyosan a gyenyiszovai embertől származik. Ez a gén szabályozza a hemoglobin termelését, ez a fehérje szállítja a vörös vértestekben az oxigént. Ha csökken az oxigén mennyisége, akkor a gén bekapcsol, és több hemoglobin termelődik. Négyezer méter felett a gén elterjedt változata veszélyes mellékhatásokat okoz azzal, hogy az oxigénhiány miatt fokozza a hemoglobin és a vörös vértestek előállítását. Ezzel szemben a tibeti génvariáns mellékhatások nélkül, enyhén növeli csak a hemoglobin mennyiségét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai