A királyi tetkó

vékony bőrön szép

1958-ban George Burchett brit tetoválóművész önéletírásában (Memoirs of a Tattooist) említést tett a királyi tetoválásról. Visszaemlékezése szerint V. György amiatt kérette magához, hogy a királyné unszolására kijavítsa régi tetoválását. A nagy sárkányos királyi tetkók eredetijét Hori Chyo japán nagymester készítette, amikor György, yorki herceg Tokióban járt 1882-ben Albert nevű testvérével együtt és apjuk, VII. Edvárd tengerész-tetoválást készíttetett nekik.

A test ilyen díszítése korántsem számított ritkaságnak az uralkodó osztályok soraiban: a magyar uralkodók és politikusok közül például Rudolf trónörökös, Erzsébet királyné, Ferenc Ferdinánd és Horthy Miklós is tetoválást viselt. De Winston Churchill mamája, Clementine is kígyó mintát viselt a csuklóján, melyet rendszerint karkötőkkel próbált eltakarni.

A BBC új kétrészes filmje - Az elveszett herceg (The Lost Prince) címmel - a jelenlegi angol királynő nagyapjának tetoválásai mellett a brit királyi család mindennapjainak számos részletét örökíti meg. Így például most kerül először a szélesebb nyilvánosság elé az a történelmi kérdés is, hogy hazafias okokból hogyan változtatta meg nevét a brit királyi család Saxe-Coburg-Gotharól Windsorra az első világháború során.

A tetoválás történetéről 2002-ben a greenwichi Tengerészeti Múzeum is kiállítással emlékezett. A „Skin Deep - A History of Tattooing” című kiállítás bemutatta, hogy Cook kapitány csendes-óceáni utazásairól visszaérkező tengerészek terjesztették el a tetoválást. A tetoválás művészetének szigetországi népszerűségét Nicholas Thomas, a londoni Goldsmiths College antropológusa azzal magyarázza, hogy a gyarmatokra eljutó hajósokat lenyűgözte a bennszülött törzsek jellegzetes testdíszítő hagyománya és ezért maguknak is hasonló divatos szuvenírt készítettek.

1862-ben a velszi herceg szentföldi útja előtt karjára a jeruzsálemi keresztet tetováltatta. Később VII. Edvárdként még számos tetoválást készíttetett. A 19. század hetvenes éveiben DW Purdy tetováló szalont nyitott London északi részén: ez lett az első professzionális stúdió. 1891-ben Samuel O'Reilly feltalálta a tetováló gépet, amelynek ősét Thomas Edison kemény felületek metszéséhez fejlesztette ki. A gépesítés megtette hatását: 1900 körül az amerikai tengerészeknek már 90 százaléka tetoválást viselt.