Ókori helyőrség a mükénéi Görögországból

A helyszín, amelynek egy része víz alatt, míg a többi szinte teljesen érintetlenül a szárazföldön található, a partvonal egy elhagyott, sziklás részén található. A romokat eredetileg 2001-ben felfedező Daniel Pullen, a Floridai Állami Egyetem régésze szerint nagyon ritka, hogy a kései bronzkorból egy szinte teljes város ilyen jó állapotban fennmaradt volna.

Pullen és kutatótársai a Korphosz-Kalamianosz nevet adták a településnek, és az Athéntól körülbelül 100 kilométerre délnyugatra, Mükénétől, a kor legnagyobb városától 65 kilométerre keletre található. A régészeti helyszín azért is tekinthető egyedülállónak, mert a legtöbb mükénéi várost a későbbi évezredek illetve a később rájuk épülő települések eltemették, és tették a földdel egyenlővé. A most talált helyőrség falai azonban szinte teljesen érintetlenek.

Pullen a LiveScience tudományos magazinnak elmondta, hogy a legtöbb esetben jó mélyre kell leásni, hogy az ember bronzkori leleteket találjon. Most azonban egy teljes várost találtak, ahol a megerősített falak mellett az épületek is azonosíthatóak, és még az is látható, hogy hol volt az egykori ajtók helye. Nagyon jól megfigyelhető, hogy milyen kapcsolat lehetett a házak között, ugyanis nyíltan látszanak a köztük található átjárók és utcák is.

A régészek az első vizsgálatok alapján közel 900 falat számoltak össze, és a szakértők szerint a város legnagyobb része szinte egyszerre, egységes terv alapján épülhetett, amelyet később folyamatosan fejlesztettek és bővítettek. Pullen szerint a Korphosz-Kalamianoszt meghatározott céllal húzták fel, és a bizonyítékok szerint a város helyén eredetileg igen kevesen élhettek. Egy idő múlva aztán egy előretolt katonai vagy tengerészeti támaszpontot ill. helyőrséget létesítettek az öbölben. Nem sokkal később érkeztek meg a mérnökök és építőmunkások, akik egy etapban húzták fel a város legnagyobb részét.

Ókori várost rejt az öböl vize

Az azonban még a régészeket is elgondolkodtatta, hogy szinte semmilyen mezőgazdasági tevékenységre vonatkozó nyomot nem találtak, és mivel erre a térségben sincsenek nyomok a korból, egyelőre nem tudják, hogy a városban élőket ki és miként tarthatta el.

A mükénéi civilizáció i.e. 1600-1100 között virágzott, és bár a többi korabeli várostól eltérően Korphosz-Kalamianoszban nem találták meg az uralkodó számára épített palotaközpont nyomát, az épületek legtöbbje a korban divatos építészeti elemeket használta. A kutatók szerint így azokban a nemesek, előkelők, vagy maga az uralkodó lakhatott. Pullen szerint az is lehetséges, hogy Mükéné városának egyik előretolt helyőrségével van dolguk. A kutatók a következő lépésben víz alatti vizsgálatokkal próbálják megrajzolni majd az elveszett város mentén húzódó késő bronzkori tengerpartot. Szerintük ugyanis a terület egykor egy igen jól hasznosítható természetes öböl lehetett.

A romokat Pullen és kutatótársai az Amerikai Régészeti Intézet 2008 januárjában tartott tanácskozásán ismertették, és az eredményeket a szervezet nem sokkal később megjelent szaklapjában tették közzé.