Az aranygyapjú nyomában: újjáépítik Iászón hajóját

A görög mitológia egyik leghíresebb történetében Iászón és követői, az argonauták az ősi időkben még Iolkosz nevet viselő Volosz kikötőjéből hajóztak ki, hogy megkeressék az aranygyapjút. Végül Héraklész és Orpheusz segítségét is igénybe véve, szörnyeket és ellenséges királyokat legyőzve sikerült megszerezni a kincset. A történetet először Apollonius (Apollóniosz Rhodiosz) vetette papírra az utazás után 11 évszázaddal. (Olvasson a történetből Trencsényi-Waldapfel Imre feldolgozásában!)

Apostolos Kourtis és az Argó kicsinyített mása

A mostani projektet a hajóépítőket és történészeket egyaránt felvonultató Naudomos Intézet vezeti. Az új Argó építéséhez ókori görög eszközöket és technikákat használnak fel, így a csoportnak minden modern hajóépítésre vonatkozó ismeretét félre kellett tennie. A hajó tervezésekor a történészek a világ múzeumaiból és könyvtáraiból gondosan összegyűjtötték a vázafestmények és korabeli freskók képeit. A projekt vezetője, Apostolos Kourtis az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy a hajó képét könnyebb volt rekonstruálni, mint az építési eljárást - bár az segítségükre volt, hogy a hajóépítési szokások nem változtak túl sokat az ókorban.

A mítosz szerint az Argót 50 argonauta 3 hónap alatt, Pallasz Athéné istennő segítségével építette meg, aki egy mágikus, beszélő és jósolni is tudó fadarabból készítette el a hajóorrot. A mai hajóépítők szerint nekik is elkéne az isteni segítség, hogy újraalkossák az i.e. 14. századi hajót: 15 hónapnyi megfeszített munkával ugyanis a nagyjából 30 méter hosszú Argónak mindössze az egynegyedét sikerült megépíteni. A hajót fából faragott csapok és ékek tartják össze, és míg az ókorban a gerendák közti réseket gyantával töltötték ki, addig a modern hajóépítőknek a gyantát ragasztóval kellett összekeverni, hogy az utazás után a hajót múzeumban őrizhessék meg a jövendő generációk számára is. A hajóhoz ráadásul a történeti hűség kedvéért ugyanazokból az erdőkből kerestek fákat, ahonnan Iászón emberei - mondta el Kourtis.

A kísérleti régészetnek is tekinthető hajóépítés jelenleg reneszánszát éli: az 1980-as években brit kutatók egy i.e. 4 századi athéni triremist, míg görög tudósok a Kyrenia nevű görög kereskedőhajó mását építették meg. A Naudomos Intézet munkatársai az Argó előtanulmányaként 2004-ben egy kisebb bronzkori mükénéi szállítóhajót rekonstruáltak. Nemrég a Múlt-kor más hajóépítésekről is beszámolt: hírt adtunk a híres Thor Heyerdahl tengerre szálló unokájáról, és egy 400 éves holland hajó-replika útjáról is.

Ha a hajó elkészül, kihajóznak: át a Boszporuszon, végig a Fekete-tengeren, egészen Grúzia partjaiig.