Nem hajigáltak gyerekeket a Taigetoszról

A mítosz szerint a spártai gyerekeket nem sokkal születésük után a vének tanácsa vizsgálta meg, és ha a csecsemőt valamilyen okból fogyatékosnak vagy visszamaradottnak találták, akkor a Taigetosz lejtőjén, egy Apothati nevezetű helyről a mélybe dobhatták. A régészek azonban most szembeszállnak ezzel a történettel, mondván semmilyen régészeti bizonyíték nem támasztja alá ezt a kegyetlen bánásmódot.

A Taigetosz környékén talált régészeti leletek közel öt évig tartó vizsgálata után a kutatók arról számoltak be, hogy ott csak 18-35 év közötti felnőttek maradványait azonosították - jelentett be Teodorosz Pitsziosz, az athéni orvostudományi intézet antropológusa. Szerinte bár sok csont volt a területen, egyik sem származik újszülöttektől.

Éppen ezért a születés utáni rituális kivégzés helyett valószínűleg inkább a környező falvakba vihették a sérültnek vélt gyerekeket, hogy ott neveljék fel őket. A történetet az i.sz. első században Plutarkhosz vetette papírra, aki ezzel a katonaállam kegyetlenségét és keménységét próbálta érzékeltetni.

Pitsziosz szerint a csontok az i.e. 6-5. századból, 46 embertől származnak, így akkor minden valószínűség szerint foglyokat, árulókat vagy bűnözőket lökhettek le a sziklaoromról. A kutatók szerint lehetséges az is, hogy ez a Spárta és Messzéna között vívott háborúk egyik fejezetére utal, amikor a spártaiak elfogták Arisztomenészt és 50 harcosát, és talán őket lökhették le a szakadékba.