2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Kalandozások Pannóniában: középkori apátság a római romokon

2007. november 14. 13:00

Arrabona (Győr) városától a limes út a mai régi 1-es számú főút mentén haladt tovább. Több őrtorony és mérföldkő is előkerült az út mentén, Kunsziget területén jelentős méretű őrtornyot tártak fel a régészek.

Korábban


Kalandozások Pannóniában: a limes világörökségi védelme


Kalandozások Pannóniában: légifelvételek a limes kutatásában


Kalandozások Pannóniában: a limes kutatásának története


Kalandozások Pannóniában: a birodalom öröksége


Kalandozások Pannóniában: erőd védett a szarmaták ellen


Kalandozások Pannóniában: dinamittal bontották a hadikikötő romjait


Kalandozások Pannóniában: limes a Sárköz mentén


Kalandozások Pannóniában: erőd őrizte a dunai átkelőt


Kalandozások Pannóniában: a bölcskei szikla titka


Kalandozások Pannóniában: villák épültek a római erődből


Kalandozások Pannóniában: katonai tábor Dunaújvárosban


Kalandozások Pannóniában: szír istenség védte az adonyi zsoldosokat


Kalandozások Pannóniában: római tábor vaskori halmokon


Kalandozások Pannóniában: keleti napistennek hódoltak Camponában


Kalandozások Pannóniában: lakópark épülhet a római táborra


Kalandozások Pannóniában: légiósok a fővárosban


Kalandozások Pannóniában: szír íjászok Szentendrén


Kalandozások Pannóniában: a dunabogdányi őrtornyok titka


Kalandozások Pannóniában: erődrendszer a Dunakanyarban


Kalandozások Pannóniában: veszélyeztetett erőd Pilismarótnál


Kalandozások Pannóniában: római castellum az esztergomi Bazilika alatt


Kalandozások Pannóniában: római rejtélyek a tokodi erődben


Kalandozások Pannóniában: római falak védték Rákóczi csapatait


Kalandozások Pannóniában: iszaptenger tette kutathatatlanná Almásfüzitő castellumát


Kalandozások Pannóniában: középkori műkincstolvajok fosztogatták a latin gyarmatot


Kalandozások Pannóniában: Leányvárral büntették a germánokat


Kalandozások Pannóniában: római tábor az őskori kút mellett


Kalandozások Pannóniában: kereskedőváros a folyók tokolatánál

Lébény területe az őskortól kezdve folyamatosan lakott hely volt. Az újabb kőkortól a bronz- és vaskoron keresztül követhetjük itt az ember nyomait. A késői vaskorban itt élt kelták lakóházmaradványait is feltárták az ásatások során.

Quadrata erődje a mai 1. számú országút nyugati oldalán, a 153-as kilométernél fekszik, az úttól 40-50 méterre, a lébénymiklósi útelegazástól északnyugatra. Csaknem pontosan négyzetes formáját az éppen itt (talán az elnevezése is erre utalhat), a castellum melletti útkanyarulat is kihangsúlyozza. Az erőd tömbje még ma is több méterrel kiemelkedik a környező szántóföld szintjéből, nem véletlen tehát, hogy Barátföldpuszta épületei csaknem kivétel nélkül ezen az emelkedésen állnak.

Légifotók Lébényről a Civertan oldalán

A római lelőhelyet Pococke és Milles angol utazók azonosították Quadratával. Az első ásatást az amatőr régész Kováts István végezte a tábor területén még az 1930-as években. Ennek során a délkeketi saroktornyot, a porta principalis dextrát és a délnyugati fal egy szakaszát tárta fel. Megállapította, hogy a castellumnak a kőépítés előtt palánkperiódusa is volt. A lekerekített sarok külső oldalán egy külső tornyot is ki lehetett mutatni. Az erődről alkotott mérvadó ismereteket azonban Gabler Dénes 1964-1969 között végzett ásatásainak köszönhetjük. Eszerint a 105 méter széles palánktábort a késő traianusi korban emelték.

A 170 után épített kőerődítmény 115,5x113 méter nagyságú. Oldalfalait a szokásnak megfelelően a korábbi árok külső szélébe alapozták, a délnyugatit azonban még délnyugatabbra, ezzel is bizonyítva, hogy már akkoriban is számolni kellett a Duna eróziós hatásával, hiszen a Szigetköz akkor a mainál sokkal nagyobb területet foglalt el. Az erődítménynek négy kapuja volt, amelyeket az első kőperiódusban feltehetőleg csak fatornyokkal láttak el, a falszélességnyivel kiugró kő kaputornyok pedig csak később, valószínűleg a félkör alakú saroktornyokkal együtt, Caracalla uralkodása idején épültek.

A mérföldkő

A Nagy Konstantin idejére keltezhető legyező alakú saroktornyok itt olyan takarékos módon épültek meg, hogy a korábbi 4,5 méter széles védőárkot meg lehetett hagyni. A polgári település nyomai közvetlenül az erőd környékén figyelhetők meg, elsősorban a déli oldalon. Még délnyugatabbra a temető nagy részét is sikerült Gabler Dénesnek föltárnia. A lébényi templom falából ajándékozás útján került a győri Xántus János Múzeumba egy Silvanus oltárkő, míg az általános iskola udvarán a római tábor területéről előkerült mérföldkő látható.

A rómaiakat felváltó hunok után keleti gótok, majd longobárdok éltek a vidéken, őket a 6. század második felében az avarok követték. Ezt a kereszténnyé lett avar népességet, s az idők folyamán közéjük szivárgott kisszámú szlávot találták itt honfoglaló őseink a 9-10. század fordulóján. Az ismételt ásatások során feltárt régészeti leletek egyértelműen bizonyítják, hogy a környék, s maga Lébény is, a honfoglalás idején is lakott hely volt.

Web: www.lugio.hu, www.ripapannonica.hu
Blog: romaikor.blogter.hu, romanage.blogter.hu

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár