Gondot okozhat a digitalizálás az európai könyvtáraknak

`Az alapvető problémánk az, hogy nincs elég pénz minden digitalizálására, amit szeretnénk` - állítja Stephen Bury, a British National Library (Brit Nemzeti Könyvtár) európai és amerikai gyűjteményének vezetője. A könyvtár a Microsofttal együtt 100 ezer már kereskedelemben nem kapható könyv digitalizálását végzi.

Az Európai Bizottság korábban 60 millió eurót szavazott meg egy digitális könyvtárrendszer létrehozására, amely számos nemzeti könyvtárat és kulturális intézményt tömörítene. A digitalizálást azonban, amely négy éven keresztül 250 millió euróba kerülne, nem finanszírozza. A nagyobb könyvtárak több állami támogatást szeretnének, de az uniós tisztviselők inkább a magánszféra bevonására ösztönöznének.

"Digitalizálni szeretnénk ezt a fantasztikus örökséget, de a finanszírozás óriási problémát jelent. A költségvetés nem tartja a projektet elég fentarthatónak, hogy pénzügyileg támogassa. De milyen is lenne az üzleti modell?" - kérdezi Jonathan Purday, a Hágában található Európai Digitális Könyvtár szóvivője.

2005-ben Jean-Noël Jeanneney, a Bibliothèque Nationale de France akkori vezetője hívta fel először a figyelmet arra, milyen veszélyt rejt a Google dominanciája a jövő nemzedékeinek gondolatformálására. Szerinte a Google által létrehozandó egyetemes könyvtár amerikai kézbe adná a francia és európai irodalom, történelem és politika értelmezését. Bruno Racine, a könyvtár jelenlegi vezetője új gazdasági modellt dolgozott ki, amelybe belevonták a francia könyvkiadókat is. A könyvtár a következő három év folyamán 300 ezer könyvet szeretne digitalizálni.

A francia kormány 8 millió eurós támogatásával, valamint a francia, magyar és portugál nemzeti könyvtár együttműködésében jött létre az Europeana, amelyben jelenleg 12 ezer dokumentum digitalizált változata található. Racine kész megmérkőzni a Google-lal, ha szükséges, és nem zárkózik el a magánbefektetők bevonásától sem, de csak megfelelő feltételekkel.

Arora Nikesh, a Google európai ügyekért felelős alelnöke is tagja volt annak a szakértői csoportnak, amely pontosan meghatározta azokat a jogi kereteket, amelyek lehetővé teszik a nemzeti könyvtárak számára, hogy gyűjteményük digitalizálásának finanszírozására magáncégek támogatását vehessék igénybe. Az Európai Digitális Könyvtár projektben részt vevő néhány könyvtár és kulturális intézmény pedig tárgyalásokat folytat a Google-lal.

Claudia Dillmann, az Európai Digitális Könyvtár tagjának számító Német Filmintézet igazgatója már kapcsolatba is lépett a keresőóriással. "Minden partnernek magának kell eldönteni, hogyan cselekszik. A digitalizálásról is beszéltünk, bár még nincs elhatározva semmi. Nem zárkózunk el a Google-lal való tárgyalásoktól sem."

A kulturális intézmények így készek tárgyalmi a magánvállalatokkal, de közben szigorú alapelveket kell követniük, amelyek szerint egyszerre kell magukat és a nyilvánosságot is védeniük az univerzális megoldásoktól.