2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Szembeszállnak a keresőóriás könyvtári digitalizálásaival

2007. június 22. 13:00

A Google könyvtári projektjében résztvevő egyetemek száma a múlt héten 25-re emelkedett, ezzel a kereső továbbra is világelső marad a hasonló kezdeményezések terén.

A világ vezető egyetemi könyvtáraiban található több millió könyv digitalizálását tervbe vevő Google Books Library Project (Google Könyvtárprojekt) a múlt héten jelentette be, hogy jelentős bővítéseket tervez: az Intézményi Együttműködési Bizottságot (Committee on Institutional Cooperation) alkotó 12 egyetem hozzájárult, hogy a Google további 10 millió könyvet digitalizáljon a könyvtáraik gyűjteményéből.

A Google projektjének mindig is az volt a célja, hogy egyedülálló gyűjteményt hozzon létre a digitalizált anyagokból. A Harvard, Princeton és a Stanfordi Egyetem, valamint az Oxfordi és Ghenti Egyetem már korábban csatlakoztak a projekthez. A CIC (Council of Independent Colleges) két tagja is részt vesz a programban: a Michigan és a Wisconsin Egyetem. Ezek és a CIC további 10 tagjának (Indiana, Michigan állam, Northwestern, Ohio állam, Pennsylvania állam és Purdue, valamint Chicago, Illinois, Iowa, Minnesota egyetemei) gyűjteménye szolgáltatja a digitalizáláshoz a következő anyagot.

A Google a gyűjtemények legkülönlegesebb darabjait kívánja beolvastatni. A végső lista még készül, de várhatóan a következő gyűjteményeket tartalmazza majd: a Northwestern afrikai gyűjteményét, a Chicagói Egyetem dél-ázsiai gyűjteményét, a Minnesota Egyetem skandináv gyűjteményét, valamint mezőgazdasági és élelmiszertudományi gyűjteményeket. Az egyetemi könyvtárakban szereplő mintegy 300 nyelv is képviseltetni fogja magát a gyűjteményben.

A Google projektbe beválasztott műveket egy közös digitális tárolórendszerben őrzik majd, amelyhez minden részt vevő egyetem hozzáférhet. Az egyetemeknek nem fizetnek, de a Google áll minden költséget, amely nagyjából 100 dollárra rúg könyvenként. A projekt közkincsnek (public domain) számító, valamint a szerzői jogvédelem alatt álló könyveket is tartalmazni fog. Ez utóbbiról a keresőprogram csak háttérinformációkat, összefoglalásokat, valamint a könyv felkutatásához szükséges adatokat ad. A nem jogvédett kiadványok szabadon kereshetők és olvashatók.

Mark Sandler, a CIC Könyvtári Kezdeményezések Központjának igazgatója úgy véli, hogy a projekt jelentős mérföldkövet jelent a könyvtárak számára küldetésük betöltésében. "A társadalom azt várja a könyvtáraktól, hogy összegyűjti és megőrzi a kulturális örökséget", és a könyvtárak "hosszú távon" gondolkodnak, amikor kiválasztják a könyveket. A könyvek, különösen a régiek állapota azonban romlik, így a könyvtárak sokszor megtagadják a hozzáférést. Ráadásul egyre több ember használja az online kutatást, ezért fennáll annak a veszélye, hogy a digitális formában nem elérhető könyvek "kiesnek a köztudatból." Ez a projekt azért jött létre, hogy "életben tartsa a gondolatok születését." Számos szerző és kiadó azonban beperelte a Google könyvtárprojektjét, mivel az szerintük sérti a szerzői jogokat.

A Google bejelentésének napján az Emory Egyetem egy másik modellt hozott nyilvánosságra: mintegy 200 ezer könyvet kívánnak digitalizálni, és ingyenesen hozzáférhetővé, vagy az Amazon.com segítségével egy kevés összegért, igény szerinti nyomtatással (print-on-demand) elérhetővé tenni. A befolyt összeg csupán a költségeket fedezné, profitra nem törekednek. A projekt elsőként az Emory hatalmas, a Dél történelmével és kultúrájával foglalkozó gyűjteményét dolgozná fel.

Martin Halbert, az Emory Robert W. Woodruff könyvtárának digitális programokért és rendszerekért felelős igazgatója szerint az intézmény egyetért a Google-lal abban, hogy digitalizálni kell a könyveket, különösen a veszélyben lévő régieket. Az egyetem azonban más célokat követ, mint a Google projekt: jogvédett anyagokat nem digitalizálnak, és a digitalizált termék fölötti ellenőrzés teljes joga az egyetemé - nem pedig egy külső intézményé - lesz.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár