2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Bemutatták az 1968-as cseh ellenállás emlékeit

2007. szeptember 21. 15:00

Augusztusban a prágai Hadtörténeti Intézet nyilvánosságra hozta azt a 128 plakátot, amelyeken a Csehszlovákia 1968. augusztus 21-i megszállását követő spontán népi ellenállást követhetjük nyomon.

A gyűjteményt két évvel ezelőtt egy könyvtáros fedezte fel az intézet levéltárában, és az is kiderült, hogy a plakátokat öt nappal a megszállás után, 1968. augusztus 26-a éjjelén egy ismeretlen gyűjtő mentette meg. Az ismeretlen még azelőtt meg tudta szerezni az összegyűrt plakátokat, mielőtt a szovjetek megsemmisítették volna azokat, kiléte azonban rejtély maradt.

A kutatók szerint talán az intézet alkalmazottja lehetett, akinek 1968 után el kellett hagynia a munkahelyét, ám a plakátok időrendi osztályozása arra vall, hogy az illető történész vagy könyvtáros lehetett. A plakátokat jövőre, a szovjet megszállás 40. évfordulójára állítják ki a Hadtörténeti Múzeumban. A történészek abban reménykednek, hogy a kiállítás révén az ismeretlen gyűjtő kilétére is fény derül.

A plakátok hol pátosszal, hol humorral próbálják az embereket passzív ellenállásra ösztönözni. Az egyik arra buzdítja a fiatalokat, hogy "fokozzák a megszállók szexuális feszültségét: csókolózzatok szenvedélyesen a kiéhezett krapekok előtt." Mások azt tanácsolják azoknak, akik háziállatot tartanak, hogy rejtsék el a kutyáikat, macskáikat, hisz "az oroszok éhesek."

Az 1968. augusztusi események a mai napig élő, mély nyomokat hagytak az ország lelkiismeretén. A Csehszlovákiába történő bevonulással a szovjetek meg akarták hiúsítani a prágai tavasz néven híressé vált nemzeti reformtörekvéseket, és Csehszlovákia eltávolodását a Szovjetuniótól. Jan Šach cseh történész szerint a prágai tavasz Leonyid Brezsnyev szovjet vezető politikájának a következménye volt, aki fel akarta gyorsítani a hidegháborúban leszakadozó szovjet blokk fejlődését. "A beteg gazdaság fellendítésére Brezsnyev a szociális és gazdasági megszorítások enyhítését javasolta."

Az engedményeken felbátorodva a prágai tavasz irányítói politikai reformokat követeltek, és leváltották a konzervatív kommunista vezetőket. A gyökeres változások azonban megrémítették a szovjet vezetést. "Attól féltek, hogy talán Csehszlovákia lehet a következő Jugoszlávia, vagy ami még rosszabb, a következő Ausztria. Stratégiai okokból Brezsnyev ezt nem engedhette meg" - mondta Jan Šach. A csehszlovákiai politikai felfordulást sem a Szovjetunió, sem az Egyesült Államok nem nézte jó szemmel. Mindketten attól tartottak ugyanis, hogy a mozgalom alááshatja a SALT-tárgyalások (a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló szerződés) eredményeit.

A Varsói Szerződés csapatainak bevonulása után a szovjet és csehszlovák vezetők öt napig tanácskoztak Moszkvában. Ebben a bizonytalan időszakban jelentek meg a nemrég megtalált plakátok. Az általuk kifejezett indulatok és remények az országban uralkodó naív gondolatokat szemléltetik. "Az emberek megbíztak vezetőikben, hitték, hogy minden jóra fordul, de azok hűséges elvtársak voltak, akik a marxizmust képviselték, és mindent megtettek, amit Moszkva parancsolt."

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár