Mégis tudtak a holokausztról Hitler tábornokai

Vélemények a háborúról, Hitlerről, a nácikról és egymásról

1942 és 1945 között a brit titkosszolgálat (Secret Intelligence Service-SIS) MI19-es részlege egy titkos műveletet során 64427 beszélgetést rögzített az elfogott német tábornokok és más magas rangú tisztek között, az érintettek tudta nélkül. Ezek közül a 167 legjelentősebb felvételt most, első alkalommal hozzák nyilvánosságra. A felvételek információkat nyújtanak arról, hogy a német tisztek miként vélekedtek a háborúról, Hitlerről, a nácikról és egymásról. Leleplezik a Wehrmacht azon állítását is, hogy mitsem tudott az SS zsidók, szlávok, értelmi fogyatékosok és általuk alsóbbrendűnek tartott csoportok elleni bűneiről.

A Combined Services Detailed Interrogation Centre (CSDIC - kihallgatási központ) a londoni Trent Park egyik csodálatos épületében működött. Ide hozták az elfogott, magas rangú német tiszteket, és itt szervezték meg a szigorúan titkos műveletet. Az akcióban több száz technikus, gyorsíró, fordító és tolmács vett részt, ezenkívül besúgók és ügynökök, akiknek az volt a feladatuk, hogy szóra bírják a német tábornokokat, dandártábornokokat és ezredeseket.

Fotókülönlegesség a Daily Mailből: Hitler eligazítást tart tábornokainak

Rengeteg trükköt bevetettek, hogy beszédre ösztönözzék a német tiszteket a lehallgató készülékekkel telerakott közös helyiségekben. A Luftwaffe parancsnokait összezárták a Wehrmacht tábornokaival; újságokat és rádiókat használtak, hogy a németek néhány hírfoszlányt kapjanak a frontról. Alkalmanként Lord Aberfaldy - a CSDIC ügynöke, aki jóléti tisztnek adta ki magát - feldobott egy témát, ami vitára késztette a tiszteket. A művelet megdöbbentő sikere abban mutatkozik meg, hogy rengeteg, rendkívül nyílt beszélgetést sikerült rögzíteni. A szövegek a második világháború legsötétebb fejezeteire emlékeztetnek.

A brit titkosszolgálat elsősorban műveleti titkokat akart kipuhatolni a lehallgatásokkal, de hamar rájöttek, hogy a foglyok így többet elárulnak, mint a hagyományos kihallgatások alkalmával. A felvételek bizonyítékot szolgáltattak a keleti fronton elkövetett tömeges atrocitásokra. A felvételek ismeretében tarthatatlanná vált a Wehrmacht azon állítása is, miszerint a népirtás kizárólag az SS és a náci fanatikusok műve volt, és a hadseregnek nem volt tudomása róla. Az elfogott tábornokok többsége ugyan Észak-Afrikában, Olaszországban és Franciaországban került fogságba, mégis pontosan tudták, mi folyik a Harmadik Birodalomban és az elfoglalt területeken.

1939 és 1945 között 10191 német és 567 olasz fogoly fordult meg a Trent Parkban, és a hozzá tartozó két hadifogolytáborban. Az eredetileg gramofonlemezre rögzített felvételek többsége alig fél oldal hosszú, a leghosszabb 22 oldalas. A felvételek tanúsága szerint még Dietrich von Choltitz tábornok is részt vett 1941-42-ben a Krím-félszigeten zsidók meggyilkolásába, holott őt "jó" németként ismerték, mivel nem volt hajlandó végrehajtani Hitler Párizs lerombolását elrendelő parancsát.

A tábornokoknak a leghalványabb sejtelmük sem volt arról, hogy lehallgatják őket. A háború végefelé többen levelet írtak Churchillnek, és felajánlották Németország "megújítását a nyugati kereszténység" szellemében, ám a felvételek leleplezik képmutatásukat. Egy másik példában erősen kritizálták Friedrich von Paulus tábornagyot, amiért feladta Sztálingrádot, holott ők sem lettek volna Trent Parkban, ha nem adják meg magukat. Néhány tábornok igazi antináci volt, és örült, amikor Klaus von Stauffenberg gróf 1944. július 20-án merényletet kísérelt meg Hitler ellen. Úgy vélték, hogy ez a sikertelen, de dicsőséges próbálkozás megmentette a Wehrmacht tisztjeinek becsületét.

1. Vélemények a háborúról, Hitlerről, a nácikról és egymásról
2. Mindannyian tudtak a holokausztról
3. Mindent gondosan megterveztek