Programozható robotot építettek az ókori Alexandriában

A reneszánsz polihisztor, Leonardo Da Vinci feljegyzéseiben találkozhatunk egy 1515-ben épített mechanikus oroszlán leírásával. Annak működése régóta foglalkoztatta a kutatókat, és 2000-ben Mark Rosheimnek sikerült megépítenie a szerkezet kicsinyített változatát. A gépezetet egy különleges, óraműre emlékeztető szerkezet hajtotta, amelyet speciális falapokkal előre meghatározott mozgásra is be lehetett `programozni`.



Az angliai Sheffieldi Egyetem munkatársa, Noel Sharkey szerint azonban Leonardo ötlete nem tekinthető eredetinek, a szerkezet valószínűleg csak egy ókori gép továbbgondolásaként született meg. A kutató előbb egy 13. századi bagdadi automata nyomait fedezte fel, ahol robotzenészekkel szórakoztatták a közönséget, majd a kora középkor technikatörténeti vívmányainak eredménytelen átnézése után jutott el az ókori Alexandriába.

Ott a vízzel és levegővel hajtott gépezetek tanulmányozása közben fedezte fel, hogy az egyik leghíresebb matematikus, Alexandriai Hérón i.e. 60 körül egy mozgó színházat készített, amely automatikusan gurult ki a közönség elé, a gép elején lévő részen hat figura rögtönzött produkciót adott elő, majd a szerkezet elhagyta a színpadot.

A kutató szerint a különleges masinát egy leeső súly hajtotta, amely egy csigán áthaladó zsinórral kapcsolódott az első tengelyhez. Amikor a tengelyre feltekerték a zsinórt, a súly felemelkedett a hengerben, majd ott leesve hajtotta meg a járművet. A gyorsaság kiküszöbölésére azonban a folyamatot szabályozni kellett, amit Hérón búzaszemekkel oldott meg: a szemek a megtöltött csőből egy kis lyukon hullottak ki. A mester emellett a tengely és a kerekek befolyásolásával megoldotta a szerkezet hátrafelé, és különböző irányokba való mozgatását is. Sharkey szerint azonban lehetséges, hogy Hérón gépezete is csupán egy másolata volt a Philón, illetve Arisztotelész által alkotott masináknak. A felfedezés részletei a New Scientist című magazin legújabb számában olvashatók.

Az ókori szerkezet működését a gyakorlatban is igazolni szerették volna, ezért a lap munkatársai megpróbálták újjáépíteni a színpadot. Nem ők voltak azonban az elsők: 2003-ban egy coloradói konferencia kutatói több órán keresztül dolgoztak a gépezet Lego-verziójának elkészítésén. A rekonstrukció során figyelembe vették Hérón utasításait is, így például azt, hogy teljesen sima talaj kell a gépezet működéséhez. A szakértők azonban még ennél is tovább mentek, és egy kis ügyeskedéssel a jármű végül minden irányba sikeresen elindult.

Mindez persze nem egyedülálló: nemrég arról számoltunk be, hogy kutatók megfejtették egy több mint kétezer éves szerkezet titkát. Feltehetően a világ első számológépe volt az a bonyolult fogaskerékrendszer, amelyet a búvárok 1901-ben emeltek ki egy i.e. 80 körül, Antiküthéra szigetének egyik öblében elsüllyedt hajó roncsai közül, és amelynek rendeltetéséről mindeddig csak találgatások voltak.