Virtuális térben tanulmányozzák az egyiptomi leleteket

A Gízai Archívum projektet a bostoni Képzőművészeti Múzeum (MFA) 2005 januárjában azzal a céllal hozta létre, hogy ott az interneten elraktározva katalogizálják a nekropolisznál végzett régészeti tevékenységeket, a Múzeum és a Harvard Egyetem által közösen finanszírozott 20. századi nagy ásatásoktól egészen a legutóbbi szenzációkig.

Az ingyenesen böngészhető weboldal a piramisok korának rejtélyeit segít megfejteni, és idővel egyre értékesebbé válik, mivel az épületek és a leletek a környezetszennyezés, a vandalizmus, a turizmus és az idő következtében egyre rosszabb állapotba kerülnek. "Sok tekintetben a gízai leletek kutatásának egyetlen módja a mi anyagunk tanulmányozása, nem pedig az eredeti emlékek megvizsgálása lett. Célunk, hogy mindent hozzáférhetővé tegyünk Gíza múltjáról, jelenéről és jövőjéről" - mondta Peter Der Manuelian, projektigazgató, a Tufts Egyetem kutatója.

Az Andrew W. Mellon Alapítvány által finanszírozott, 1,6 millió dollárból és több száz önkéntes adományából készült weboldal lehetővé teszi a kutatók számára a műemlékek és leletek tanulmányozását, és a bostoni Képzőművészeti Múzeum nemrég hivatalos szerződéseket kötött több más múzeummal és egyetemmel a gízai leletek rendelkezésre bocsátásáról az archívum számára.

A bostoni Képzőművészeti Múzeum azóta játszik vezető szerepet az egyiptológia területén, mióta Geirge A. Reisner, a múzeum régésze, 1902 és 1947 között ásatásokat folytatott Gíza területén. Reisner, aki a Harvardon is dolgozott, több ezer leletet tárt fel a használati tárgyaktól a művészi mesterművekig, és egy hatalmas gyűjteményt hozott létre. Ennek eredményeképp az Óbirodalomból származó leletekből Kairó után a bostoni Képzőművészeti Múzeum rendelkezik a második legnagyobb gyűjteménnyel.

Az online archívum segítségével vált megvizsgálhatóvá például egy korábban még nem dokumentált temető, ahová alacsonyabb rendűeket temettek; ez pedig megváltoztathatja a kutatók elképzelését a Nagy Piramis építése előtti Gíza korai történetéről. A weboldal anyagai között olyan faragott kőtáblák is találhatók, amelyekről eddig azt hitték, hogy csak nagyon kevés maradt fenn belőlük, és amelyek tanulmányozása módosíthatja a keletkezésük időpontjáról vallott véleményt. Egy európai múzeumban látható, a sír lakóját ábrázoló mészkő domborműről pedig eddig azt hitték, hogy egy bizonyos sírból származik. De az 1946-os expedíció egyik tagja által lerajzolt, és online hozzáférhető vázlat ugyanazt a domborművet mutatja az eredeti helyén, de egy másik sírban mintegy 1000 méterrel távolabb.

A weboldal létrehozásáig a tudósoknak és az egyetemi hallgatóknak nem volt lehetőségük összehasonlítani és egy egységes keretben szemlélni az egyiptomi, európai és amerikai múzeumokban és egyetemeken őrzött információkat. Az információk többségét ugyanis sohasem publikálták, és az anyag mennyisége olyan hatalmas, hogy nem lehetett tiszta képet alkotni a gízai munkáról. Most azonban a bizonyítékok megvizsgálásával, és az időben ide-oda ugrálva a tudósokban végre megfogalmazódhatnak az egyiptomi civilizáció legfontosabb korszakához kapcsolódó kérdések, és talán a válaszokra sem kell már sokáig várni.

Eddig több ezer oldalnyi szöveget és több mint 2000 fényképnegatívot digitalizáltak, emellett mintegy 10000 térképet és alaprajzot szkenneltek be, amelyeket a légi és műholdas felvételekkel együtt tettek online elérhetővé. A weboldal mindezek alapján egy 360 fokos interaktív látképet is kínál.