2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hírszerzési kudarc vezetett a falklandi háborúhoz

2007. április 4. 12:30

Csaknem pontosan ezer halott, tizenegy heti háború és 30 milliárd dollárnyi költség és kár volt az ára az éppen negyed századdal ezelőtti katonai kalandnak.

Politikai szerencsét hozott a szigeti kiruccanás

Az Angliában Falkland-, Argentínában Malvinas-szigeteknek hívott, a brit partoktól 14 ezer, Argentínától ötszáz kilométerre fekvő szigetcsoporton 1982. április 2-án hajnalban szálltak partra az első argentin egységek, amelyeknek nem sok fáradságába telt a kézifegyverekkel felszerelt brit helyőrség legyűrése. Argentína akkor már csaknem másfél évszázada követelte vissza Nagy-Britanniától az 1833-ban elfoglalt és annektált, halban - és mint sokkal később kiderült, olajban is - igen gazdag területet.

Leopoldo Galtieri tábornok katonai rezsimje az erősödő hazai elégedetlenség láttán két legyet akart ütni egyetlen katonai csapással: népszerűségnövelő háborús győzelemre vágyott, és egyben ennek révén az egyik legnagyobb és legrégebbi argentin nemzeti sérelmet is orvosolni próbálta a szigetek visszaszerzésével (ezt azonban rokonai nemrég cáfolták). Súlyosan elszámította magát.

Margaret Thatchert, az akkori konzervatív brit kormányfőt nem hiába nevezték úgy, hogy ő az egyetlen férfi saját kormányában: a Galtieri-junta által várt egyezkedés és alku helyett már harmadnap útnak indult a II. világháború óta addig mozgósított legnagyobb, 20 ezres brit haditengerészeti expedíciós egység Portsmouth kikötőjéből.

A fegyveres fölény mellett a brit haderő jogi vértezete is kikezdhetetlen volt: mivel a Falkland-szigetek nemzetközileg elismerten brit tengerentúli területnek számított, és lakossága brit állampolgárokból állt, argentin megszállása Nagy-Britannia elleni katonai agressziónak minősült, így az ENSZ-alapokmánynak az önvédelem jogát rögzítő 51. cikkelye alapján minden alap megvolt a fegyveres válaszra.

A szigetcsoportért a két ország 74 napos háborút vívott, igen véres mérleggel: a brit hadsereg 255, az argentin 746 embert vesztett, és meghalt három szigetlakó is. A balul elsült katonai kalandba a Galtieri-rezsim belebukott, a brit győzelem ugyanakkor az igen fájdalmas gazdasági reformok és az azokat kísérő recesszió miatt rendkívül népszerűtlenné lett Thatcher politikai szerencséjét visszahozta: a Konzervatív Párt a következő évben kényelmes többséggel megnyerte a már elveszettnek látszó választásokat, és Margaret Thatcher még hét évig a Downing Street 10. lakója maradt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár