Sokat éheztek az ősemberek

Korábban

Kannibálok lehettek a Neander-völgyiek

Klímaváltozás miatt tűntek el a neandervölgyiek

Női nemi szervektől hemzsegett az őskori barlang

Cipőt hordtak az ősemberek

Amikor elérhetõ volt a fák és bokrok termése, vagy ha zsákmányt tudott ejteni, akkor az õsember `jól élt`, viszont éhezett, amikor idõjárási vagy egyéb okok miatt nem volt mit ennie - állítják a dietetiusok. Nem beszélhetünk azonban kizárólag egyféle paleolitikus táplálkozásról, mivel a megszerezhető ételek skálája nemcsak az adott élőhely földrajzi elhelyezkedésének, hanem a klímának, valamint az évszakoknak megfelelően is különböző volt.

Az akkoriban fellelhető nyersanyagok, valamint a ma élő vadászó-gyűjtögető társadalmak (pl. dél-afrikai busmanok, ausztrál bennszülöttek) étkezési szokásait figyelembe véve az alábbi általánosságokat mondják a paleolitikus étrendre vonatkozóan a táplálkozástudományi szakemberek: több fehérjét fogyasztottak (25-30 energia százalékot, a mai 12-vel szemben), kevesebb szénhidrátot (30-35 energiaszázalék, a jelenlegi 46 és az ajánlott 58-cal szemben) és csaknem megegyező mennyiségű zsírt (35-40 energiaszázalék, az ajánlott 30-cal szemben).



A sóbevitel sokkal kisebb mértékű volt, telítetlen zsírsavakból, rostból, antioxidánsokból viszont jóval többet fogyasztottak, mint a mai ember. Lényeges különbség, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak aránya (az elsősorban növényi olajokban fellelhető omega-6 és a többnyire halakban található omega-3 aránya) őseinknél a mainál kedvezőbb volt.

A mai ember energiabevitelének összesen átlagosan 55 százaléka ered gabonafélékből, tej- és tejtermékekből, cukorból, édességből, zsiradékból, alkoholból. Egyharmada (30ű) húsból, tojásból, halból, 15 százaléka gyümölcsből, zöldségből, hüvelyesekből, magokból áll össze. Őseink étrendjének energia-megoszlása a következő volt: csaknem kétharmadát (65%) alkották az állati eredetű élelmek (vadhúsok, a vízparton élőknél halak és egyéb vízi élőlények: kagyló, osztriga, rák), ezekre jellemző a viszonylag alacsony zsírtartalom, különösen az alacsony telített zsírsavtartalom.

Az energia maradék 35 százalékát a növényi eredetű élelmek (gyümölcs, bogyók, zöldségek: gyökerek, gumók, leveles zöldségek), magok (valószínűleg a gabonafélék előfutárainak magvai), ritkán a méz tették ki. A paleolitikum emberének hatalmas mennyiségben kellett - különösen a gumókból, a gyökeres növényekből - fogyasztania ahhoz, hogy energiaszükségletét fedezze. A feltételezések szerint a maihoz képest többfajta állatot és növényt ehettek őseink, és ez a változatosság hozzájárulhatott a magasabb vitamin- és ásványianyag-bevitelhez (a só kivételével), ami elengedhetetlen volt egészségük szempontjából.

Akkoriban nem volt még olyan - ma már főterménynek számító - gabonaféle, mint a rizs, a búza, és senki sem ehetett tejtermékeket, nem ihatott tejet. Ez utóbbi alól kivételt képeztek a gyerekek, akik számára évekig biztosítva volt az anyatej, mivel a mainál jóval tovább szoptattak. Gyűjtögető, halászó, vadászó őseink aktív életmódot folytattak, szinte egész nap mozogtak, hiszen fennmaradásuk függött ettől. Gyalogolva gyűjtögettek, és gyakran futottak, amikor állatot készültek elejteni. A paleotikumban élt ember csontvázának elemzése azt mutatja, hogy általában magas, erős testfelépítésűek voltak, ami étrendjük és fizikai aktivitásuk eredménye.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése