Kannibálok lehettek a Neander-völgyiek

Spanyol kutatók kannibalizmusra utaló vágások és törések nyomait fedezték fel az Észak-Spanyolországban talált 43 ezer éves neandervölgyi csontmaradványokon. Ráadásul néhány Neander-völgyi fogainak vizsgálata kimutatta, hogy növekedésük éveiben több időszakban is hiányos volt a táplálkozásuk. A kutatók megállapításaikat az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának folyóiratában (PNAS) közölték.

A megnyúzott maradványok

Az Antonio Rosas, a madridi Országos Természettudományi Múzeum (CSIC) munkatársa által vezetett kutatócsoport tagjai gyermekek koponyacsontjain olyan vágásokat találtak, amelyek megnyúzásra utalnak. Szétdarabolásra utaló nyomokat mindenekelőtt hosszú csontokon, így az alkar-, comb- és lábszárcsontokon mutattak ki.

Ahhoz azonban, hogy a kannibalizmust bizonyítottnak tekinthessék, a kutatók szerint a Neander-völgyiek csontjain talált nyomokat előbb össze kellene hasonlítani az állati csontokon lévő hasonló jelekkel. Ez azonban az ismertetett kutatás során nem volt lehetséges, mert eddig nem találtak ilyen állati maradványokat. Ezért nem lehet teljes bizonyossággal állítani, hogy a Neander-völgyiek emberevők lettek volna - hangsúlyozta Rosas.

Ennek ellenére a leletek világosan arra utalnak, hogy legalábbis csontvelőt és agyvelőt fogyasztottak, ami a Neander-völgyi emberek nyilván szűkös táplálkozási viszonyaira való tekintettel nagyon is indokoltnak tűnik - vélekedtek a kutatók. Rosas és társai emellett újabb bizonyítékokat találtak arra az elméletre, amely szerint Európában különböző, egymástól földrajzilag elkülönülő Neander-völgyi csoportok éltek. Ezek szerint a dél-európai populáció többek között szélesebb és laposabb formájú arcával különbözött a többitől.

(Múlt-kor/MTI)