Egyiptom tiltakozik az új világcsodák szavazása ellen

Kairót az háborította fel, hogy a véleménynyilvánítás kezdeményezői felvették a listára a piramisokat. Zahi Hawass, az Egyiptomi Régiségek Főtanácsának vezetője sértődötten nyilatkozott a sajtónak: ` A gízai piramis az egyedüli, amely a mai napig fennmaradt az ókori világ hét csodája közül, igazán nincs szüksége erre (az összhasonlításra), ez egyszerűen groteszk ötlet`. Faruk Hoszni egyiptomi kulturális miniszter a maga részéről értelmetlennek minősítette a kezdeményezést, és azzal vádolta a kanadai-svájci Bernard Webert, aki a felmérést kezdeményezte, hogy `csak saját magát akarja reklámozni`.

Weber a héten érkezett Egyiptomba, ahol minden hivatalos kapu bezárult előtte. Eredetileg a piramisok közelében tervezett sajtóértekezletet, de az utolsó pillanatban a szállodában, ahol találkozni akart az újságírókkal, nem találtak erre a célra termet. Az AFP videósainak pedig egy antiterrorista szabályra hivatkozva megtiltották, hogy filmezzék a látogatás eseményeit. "Bevallom, ilyesmi sehol a világon nem esett meg velem" - jelentette ki elhűlve a csodavoks szervezője. Decemberben ugyanis Jordániában maga Rania királynő fogadta és elmondta, őszinte örömére szolgált, hogy a petrai nabateus barlangtemplomok felkerültek a listára.

Bernard Weber, aki valaha Federico Fellini, a néhai olasz filmrendező asszisztense volt, 2000-ben javasolta, hogy válasszák ki azt a hét világcsodát, amelyet ma tekinthet annak a világ - az ókori világ hét csodájának mintájára. A szavazást a new7wonders.com címen bonyolítják (eddig 24,5 millió voks érkezett), és a szervezők szerint ez az első globális szavazás a "kulturális sokféleség" jegyében. Az internetes voksolásról szóló elismervény 2 dollárba (380 forint) kerül, illetve ennyit ér az SMS révén történő állásfoglalás is.

Az ókori világ hét csodája közül Szemirámisz babiloni függőkertje, Zeusz olümposzi szobra (Pheidiász műve), a rodoszi Kolosszus, az epheszoszi Artemisz-templom, a halikarnasszoszi mauzóleum és az alexandriai világítótorony elpusztult, csak a gízai Nagy-piramis maradt meg - és be is jutott a döntőbe: az eredeti 77 közül egy éve megmaradt 21 új világcsoda közé. Weber azt mondja, gondolt arra, hogy kihagyja a választásra felajánlott csodák közül, de ettől eltekintett, mert "az internetezők úgyis megjelölték volna a piramist".

A 21-es finalista mezőnyben, amelyről a Federico Mayor volt UNESCO-főtitkár vezette zsűri döntött egy éve, szerepel többek között a párizsi Eiffel-torony, a kínai Nagy Fal, a New York-i Szabadság-szobor, az agrai Tádzs Mahal, a római Colosseum, az athéni Akropolisz, a perui Macchu Picchu és a sydney-i operaház.
Webert eddig a csodák országaiban mindenütt melegen köszöntötték, legfeljebb Párizsban fogadták kissé hűvösen blogjának azt az észrevételét, hogy az Eiffel-torony liftje "a toronyban termelődő szemét szállítására is szolgál", Németországban pedig vitát keltett a Neuschwanstein kastély kijelölése: szemére vetették, hogy Bajorország "őrült királyának, II. Lajosnak" a palotájáról van szó.

Az egyiptomi felháborodáshoz azonban semmi eddigi nem volt fogható. Szájjed al-Naggar, az al-Akbar című központi lap publicistája például egyszerűen "Egyiptom és az egyiptomi civilizáció elleni összeesküvésnek" minősítette a "világ hét új csodájának" kijelölését.

A hét új világcsodát, illetve az arról szóló internetes szavazás végeredményét Lisszabonban jelentik be, 2007. július 7-én.

(Múlt-kor/MTI)