Az Erdélyi Gubernium restaurált uralkodóportréit állították ki Kolozsváron
Három újonnan restaurált, a 18. és 19. századból származó Habsburg uralkodóportrét állítottak ki a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem főépületében: a festmények a helyi Művészeti Múzeum raktárából kerültek elő, majd egy több hónapos helyreállítási folyamatot követően tértek vissza eredeti őrzési helyükre. Az alkotások bemutatását az intézmény jogelődjének tekintett jezsuita akadémia alapításának négyszáznegyvenötödik évfordulójához időzítették.
- A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen három restaurált, 18-19. századi Habsburg uralkodóportré kapott helyet.
- A festményeket eredetileg az Erdélyi Gubernium székhelyén őrizték a jelenlegi egyetemi főépület helyén.
- A több évtizedig feltekerve tárolt alkotásokat a Kolozsvári Művészeti Múzeum szakemberei restaurálták.
A Három portré, egy intézmény története címet viselő állandó tárlat a Farkas utcai egyetemi épület díszterme előtti folyosón kapott helyet. A kiállításon II. Lipót, I. Ferenc és V. Ferdinánd magyar királyok, illetve osztrák császárok nagyméretű képmásait tekinthetik meg a látogatók.
II. Lipót portréját Johann Zitterer készítette 1791-ben, míg I. Ferenc képmását Johann Tusch festette 1793-ban. V. Ferdinánd 1840 körül készült festménye egy ismeretlen művész alkotása, amely Josef Lavos egy korábbi munkája alapján született. A háromnyelvű tájékoztató táblákkal kiegészített kiállítás nemcsak a történelmi hátteret, hanem a restaurálás folyamatát is bemutatja az érdeklődőknek.
Az ünnepélyes megnyitón Rauca-Bencze Fruzsina festő-restaurátor ismertette a műtárgyak megmentésének öt hónapig tartó folyamatát. A szakember tájékoztatása alapján a festményeket legalább hetven évig feltekerve, feszítetlen állapotban tárolták a múzeum raktárában. A szakszerűtlen raktározás miatt a festékréteg sok helyen felpergett, a színes alapozók pedig az évtizedek során teljesen kiszáradtak és elveszítették tapadóképességüket. V. Ferdinánd portréjának állapotát az is rontotta, hogy a 19. században rendszeresen szállították és kiállították az erdélyi országgyűlés ülésein. A helyreállított alkotások történelmi értékét jelentősen növeli, hogy a kutatások szerint a kolozsvári főkormányszék egykori galériájából kizárólag ez a három uralkodóportré maradt fenn.
Az egyetem és a Művészeti Múzeum együttműködése szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen a festmények egykor magán a jelenlegi kiállítási helyszínen függtek. Daniel David rektor beszédében hangsúlyozta, hogy az intézmény felvállalja a multikulturális történelmi múlt hiteles bemutatását, ideértve a császári adminisztráció korszakát is.
Lucian Nastasa-Kovács múzeumigazgató megerősítette, hogy a Bánffy-palotában működő közgyűjtemény a leggazdagabb egész Erdélyben, és raktáraiban további jelentős műalkotások várnak a feldolgozásra. A festmények a maguk korában nem pusztán díszítőelemek voltak, hanem a távol lévő központi hatalmat és az uralkodói tekintélyt is fizikailag megtestesítették a helyi közigazgatás számára.
Ez is érdekelhet
Az Erdélyi Gubernium, amelynek épületében a portrékat eredetileg elhelyezték, a tartomány legmagasabb szintű közigazgatási, bíráskodási és kincstári szerve volt a Habsburg-uralom évszázadaiban. A főkormányszéket a Diploma Leopoldinum kiadása után, 1691-ben hozták létre, miután Erdély a törökök kiűzésével végleg a Habsburg Birodalom részévé vált.
A testület kezdetben Gyulafehérváron, Nagyszebenben, majd 1790-től Kolozsváron működött, egészen az 1867-es osztrák-magyar kiegyezésig. Az uralkodó által kinevezett kormányzó és a tanácsosok ezen az intézményen keresztül hajtották végre a bécsi udvar és az Erdélyi Udvari Kancellária utasításait. A Gubernium kolozsvári székháza pontosan azon a telken állt, ahol ma a Babes-Bolyai Tudományegyetem központi épülete található.
