2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Kékfedelű asszonyújságot vezetett az első magyar szerkesztőnő

2007. január 11. 11:00

Magyarország, s egyben az Osztrák-Magyar Monarchia első önálló laptulajdonos- és szerkesztőnője Szegfi Mórné Kánya Emília volt.

A művelt magyar hölgyek számára készült

Családja révén (édesapja a mai Deák téri evangélikus gimnázium igazgatója volt) gyermekkorától részt vett a pesti értelmiségi társaséletben, fiatal korától kezdve ő maga is aktívan foglalkozott az (elsősorban szép)irodalommal. Emília az 1850-es éveket első férjének családjánál, Temesváron töltötte. Férje, Feldinger Frigyes, az 1849 utáni Magyarország egyik első szatirikus lapját, az Euphrosine-t hozta létre és tartotta fenn néhány szám erejéig. Az elég súlyos látásbeli problémákkal küzdő férj azonban nehezen tudta egyedül elvégezni a szerkesztés körüli teendőket, ezért annak jelentős részét fiatal felesége vállalta magára.

Ő levelezett a szerzőkkel, ő javította a kéziratokat. A rövid életű lap és a szerencsétlenül alakult házasság is csakhamar kudarcba fulladt. 1857-ben Emília úgy döntött, hogy elválik, és három gyermekével visszaköltözött Pestre. Bár ebben az elhatározásában támogatta családja és a pesti evangélikus közösség is, anyagi helyzete mindenképpen aggodalomra adott okot. Három gyermekét és saját magát is el kellett tartania. Természetes módon az irodalomhoz fordult. A korábban elsősorban csak az íróasztalfióknak író nő a nyilvánosság elé lépett, több lap is rendszeresen közölte írásait.

Csakhogy állandó és biztos anyagi forrásra volt szüksége, barátai sugalmazására tehát saját lapot akart megjelentetni. Hosszas kérvényezés, engedélyeztetés, utánajárás után 1860. október 14-én végre megjelent Emília lapja, a Családi Kör első száma, amely alcíme szerint "a művelt magyar hölgyek számára" készült. A lap két állandó munkatársa a kor ismert újságírói, Szokoly Viktor és (a szerkesztő második férje) Szegfi Mór voltak. Kánya Emília önálló, kenyérkereső és másoknak is kenyeret adó nőként élte életét, egyesítve ezt a korban uralkodó nőideállal. A lapszerkesztés mellett nyolc gyermeket nevelt fel és tartott el.

A Családi Kör több szempontból is számos elődöt tudhatott magáénak. Ekkorra már több olyan lap is megjelent Magyarországon, amely elsősorban a női olvasóközönséget célozta meg; de a fő rivális, a Vajda János szerkesztette Nővilág nem sokkal a Családi Kör indulása után szűnt meg. Emellett mindenképpen mintaként használhatta a szerkesztő a német Gartenlaube című újságot is.

A kortársak által "kékfedelű asszonyújságként" is emlegetett lap heti rendszerességgel, világoskék borítóval, egyszerű, ám ízléses külsővel jelent meg. Illusztrációk nem szerepeltek benne, de mellékletként szabásmintát, hímzésrajzot is közölt, az egyébként szokásos naptár, divatkép, illetve kotta mellett. A Családi Kör tartalmát tekintve igen sokszínű volt. Egyszerre igyekezett megszólítani a fővárosi, emancipálódó értelmiségi nőket éppúgy, mint a vidéken élő háziasszonyokat, a szépirodalom iránt érdeklődő fiatal lányokat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár