Középkori templomokat kutattak a székelyföldi régészek

Udvarhelyszék öt templomában történt leletmentő-, illetve tervásatás: Udvarhelyen a ferences templomban, a város határában található elpusztult középkori település, Szentimrefalva templománál, Kányád középkori templománál, valamint Bikafalva és Bágy református templomaiban. A 18. század első felében épült udvarhelyi ferences templomnak, mint az írott forrásokból tudni lehetett, jelenlegi helyén nem volt korábbi előzménye. A város középkori piacterének északnyugati sarkára kiterjedő ásatás során azonban 12-13. századi objektumokra bukkantak. Eddig ezek bizonyultak a város belterületéről a legkorábbi, feltárás révén a napvilágra került leleteknek.

Szentimrefalva temploma

1577-ben fejedelmi parancsra Udvarhely városába költöztették a várostól keletre fekvő Szentimrefalva lakóit (ma Kicsi Puszta dűlő). A település középkori templomának ásatása során egy sokszögzáródású szentélyt és oltárának maradványai kerültek elő, melyet a szántóföldi művelés erőteljesen elpusztított. A 16. században épült szentély körzetében feltárt, S-végű hajkarikákkal keltezett korai sírhorizont egy Árpád-kori templom létére utal.

A 2005-ös árvíz által sújtott Bikafalva templomában végzett leletmentő feltárás során egy 17. századi református templom alapjait sikerült meghatározni. A településnek, amennyiben volt középkori egyháza (erre utalna a pápai tizedjegyzékek megnyugtatóan nem azonosított Luce plébániája), az nem a mai templom helyén állt.

Kányád temploma

A Kányád és Jásfalva közti "Régi Temető" vagy "Régi Templom" dűlőben a két település középkori temploma egészen a 18. század végéig állt. A második évadja folyó ásatás folyamán felszínre kerültek a templom gótikus alapfalai, cinteremfalának részlete és két félköríves záródású, román kori szentély. Ezek közül az elsőnek rétegesen döngölt földdel készített alapozási technikája napjainkig Székelyföld területéről kevéssé volt ismert. A legelső templom már a 12. században, tehát a székelység megtelepedése előtt felépült, amint erre az előkerült bronz- és ezüst S-végű hajkarikák utalnak. A gótikus templom bontási rétegéből kőfaragványok kerültek elő, és a megfigyelések alapján falait freskók díszítették.

A bágyi templom Árpád-kori alapja

Padlócsere során került felszínre a bágyi, alapjaiban gótikus templom korábbi, Árpád-kori fázisa, melyből a félköríves záródású szentély egy részletét tárták fel. Így egyértelművé vált, hogy a korábbi egyházépítészeti és írott forrásokkal nem rendelkező településnek már az Árpád-korban egyháza volt, mint azt a puszta személynévből képzett helységnévtípus már korábban sejtetni engedte. A feltárás során a gótikus templom elbontott boltozatának omladékából téglabordák darabjai kerültek elő.