Fába zárt történelem

Hurrikánok hatását vizsgálják

Az 1990-es évek közepe óta az Egyesült Államok délkeleti részén jelentősen megnőtt a hurrikánok száma, a Tennessee Egyetem kutatói pedig éppen e növekedés okát vizsgálják. Számos kérdés vár megválaszolásra, például, hogy a növekedés a rendszeresen bekövetkező aktivitási ciklus része, vagy az okok között a globális éghajlatváltozás keresendő. A vizsgálatot nehezíti, hogy a délkeleti hurrikánok történetéről csak körülbelül 100 évre visszamenőleg vannak dokumentált adatok, ami nem elegendő egy több évtizedig is eltartó ciklus felállításához.

Claudia Mora és Henri Grissino-Mayer kutatásukban azonban öreg fák évgyűrűinek elemzésével kitolták a hurrikánok történelmét 220 évre. "Úgy gondoljuk, hogy kutatásaink fényt deríthetnek arra, mivel állunk szemben: egy hosszú távú ciklikus ismétlődéssel vagy valami emberi tevékenység által előidézett okkal" - nyilatkozta Mora, a Tennessee Egyetem Föld- és Bolygótudományok tanszékének vezetője.

Az évgyűrűkben található különböző oxigénizotópokból lehet következtetni arra, hogy a fát érte-e hurrikán. A hurrikán által szállított nedvességben ugyanis az oxigén 18-as és 16-os tömegszámú izotópjának aránya más, mint a normál esővízben, amit a fa elnyel. Ha a hurrikánból származó nedvesség a fa közelében csapódott le, akkor azt a fa felszívta, és kialakult az oxigénizotópok említett aránya annak az évnek a gyűrűjében.

Az első adatokat a Valdosta Állami Egyetem területén gyűjtötték, ahol korábban Grissino-Mayer dolgozott. A két professzor aztán kiterjesztette kutatását a Lake Louise (Kanada) közelében fekvő mocsaras területre, ahol a vízfelszín alatt igen öreg fák is megmaradtak. Figyelemreméltó, hogy az évgyűrűk oxigénizotópos elemzése milyen pontosan meg tudja mutatni a hurrikán pusztításának idejét: a mintákat 50 évre visszamenőleg összehasonlították az Országos Meteorológiai Szolgálat megfelelő adataival, és csupán egy évet találtak, amikor az évgyűrűk alapján beazonosított hurrikán nem szerepelt a hivatalos feljegyzésekben.

Hogyan zajlik a gyakorlatban a famaradványok kormeghatározása? Grynaeus András dendrokronológust kérdeztük.

A két kutató eredményei megnyitják az utat a további vizsgálatok előtt, hiszen a hurrikánok által sújtott területeken öregebb fák is megtalálhatók, némelyek 500 évnél is idősebbek. A kutatások tehát tovább folytatódnak, nemrégiben kutatócsoportok utaztak Pensacola (Florida) és Charleston (Dél-Karolina) területére, hogy újabb famintákat gyűjtsenek, a mintavétel területét kiterjesszék.

Mora és Grissino-Mayer közben már a módszer javításán dolgozik: szeretnék pontosan kimutatni, mikor térnek el az oxigénizotópok az évgyűrűben, és meg akarják határozni, hogy a hurrikán a hurrikánszezon melyik időszakában sújtotta a fát.

1. Hurrikánok hatását vizsgálják
2. Kiolvasták az évgyűrűket
3. Kormeghatározás átlapolással
4. Előnyök és korlátok
5. Éghajlati rekonstrukcióval az eltűnt idő nyomában
6. Heringes hordóval bélelték a kutakat