2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

A túlzott fakitermelés mindig veszélyt jelentett

2005. május 5. 10:18

Európa területén a faállomány folyamatosan növekszik, ám a nem telepített őserdők már gyakorlatilag elpusztultak, mindössze 5 százalékban maradtak érintetlenek. A mai Magyarország területén őserdő már sehol sem maradt fenn. A Múlt-kor az Erdők Hete (2005. május 3-10.) alkalmából környezettörténeti cikkeiből készített összeállítást.

Erdők Hete: történeti környezetkutatás

Erdőtermészetesség
Erdőrégészet
Ellentétben korunk erdőpusztulásával Európa története során az erdõk visszaszorulása és a jogorvoslati lehetõségek közötti ok-okozati összefüggések tudata nagyon is világosan jelen volt. A környezettörténeti kutatásokból kiderül, hogy az erdőben lezajló folyamatokat kritikusan ítélték meg az emberek a történelem során. A környezettörténet éppen azt demonstrálja, hogy sok társadalomnak elvileg lehetősége volt arra, hogy kezelje a környezeti problémákat, és hogy lehetséges a történelmi tapasztalatokból táplálkozó előretekintés.

A 2005. május 3-10. között megtartott Erdők Hete (www.noforestnofuture.net) nemzetközi civil kezdeményezéshez kapcsolódva a Múlt-kor történeti környezetkutatási cikkeiből készített összeállítást.


Hulladék történelem: New York lakói nagyjából ugyannyit szemetelnek, mint 100 évvel ezelőtt, ám a szemét összetétele radikálisan megváltozott a szerves hulladék javára, mely az üvegházhatásért felelős gázokat bocsát ki.

Időzített ökológiai bombák: Csendes-óceáni környezetvédők szerint az óceán fenekén nyugvó, 1080 második világháborús hajóroncsból szivárgó olaj az 1989-ben Alaszka partjainál elsüllyedt Exxon Valdez óriástanker elsüllyedésekor bekövetkezett katasztrófához mérhető környezetkárosodással fenyeget.


Az ausztrálok teleszemetelték történeti emlékhelyüket Botrányos mennyiségű szemetet hagyott maga után az a 20 ezer ember, aki részt vett a gallipoli partraszállás kilencvenedik évfordulóján a Gallipoli-félsziget északi részén található történeti emlékhelyen rendezett megemlékezésen. 


A magyarok őshazája nukleáris hulladéktemető: "Valamikor az Ural volt a magyarok őshazája, igaz? Aztán eljöttek onnan, de most visszaküldik nekünk a nukleáris szemetet. Milyen dolog ez?" - kérdi a nukleáris hulladéktól megbetegedett muszlimovói oroszok egyik képviselője. Az illető azért jött Budapestre a sugárzástól vízfejű unokatestvérével, mert a Magyarországról származó kiégett fűtőelemek és más sugárzó hulladékok szülőföldje lakosságának egészségét és demokratikus jogait veszélyeztetik.


Köztisztasági állapotok 1912-ben SzegedenSzeged város 1912-től vette saját kezelésbe a szemétszállítást, valamint az utcák, közterületek tisztántartását, s ehhez alapos terveket készített és jelentős mennyiségű felszerelést szerzett be - hangzott el Fári Irén előadásán a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.


Az első Föld Napja önmagát szervezte meg: 35 évvel ezelőtt amerikai egyetemisták szervezték az első Föld napját, melyen 20-25 millió ember vett részt.


A hulladékkezelés történelméről rendeztek fotókiállítást: A világ legrégibb fotós társasága az elmúlt kétszáz év hulladékgazdálkodásának történelmét állítja ki Siena mellett.


Nyolcszáz éves környezetszennyezés Kanadában: Egy kanadai tudóscsoport szerint Észak-Amerika élővilágát még az őslakosok természetközeli életmódja is súlyosan befolyásolta évszázadokon át.


Csernobil titkos iratai: Nyilvánossá vált az erőmű munkájával és a 17 évvel ezelőtti nukleáris baleset okaival kapcsolatos 121 dokumentum az 1971 és 1988 közötti időszakból.


Erdőgazdálkodás Agricola korában: Georgius Agricolát sokoldalú képzettségének, nagy tudásának köszönhetően filozófusként, teológusként, orvosként, pedagógusként, történészként, nyelvészként, a merkantilizmus úttörőjeként, várospolitikusként, numizmatikusként, az ásványtan atyjaként, a műszaki tudományok megalapozójaként, a bányászati és kohászati szakirodalom legkiválóbb művelőjeként tisztelték. A róla szóló irodalmat kutatva, bizonyára kiderülne, hogy a felsorolás nem teljes.


20 éve történt a bhopali katasztrófa1984. december 3-án a hajnali órákban az indiai Bhopal városában a Union Carbide multinacionális cég üzemének tartályából metil-izocianát (MIC) nevű 42 tonna mérgező gáz szabadult ki, mely több mint százezer ember halálához illetve nyomorékká válásához vezetett. Bár a katasztrófának napjainkig tartó hatásai vannak, a balesetért senkit nem vontak felelősségre, a cég pedig a károkhoz képest nevetséges összeget ajánlott fel kártérítésként. 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár