Meghal Claude Oscar Monet francia festő

2004. szeptember 13. 12:06

Az impresszionizmus vezéregyénisége és legkövetkezetesebb képviselője Párizsban született 1840. november 14-én. Gyermekkorát Le Havre-ban töltötte, 1859-ben ment Párizsba. Festőtársaival, Renoirral és Bazille-lel szemben álltak az akadémizmussal, és Monet vezetésével a fontainebleau-i erdőbe jártak festeni. Az 1874-ben bemutatott Impresszió, a felkelő nap című képe nyomán lett a csoport neve impresszionisták. 1872-78 között Argenteuil-ben élt, ezek voltak művészete kiteljesedésének évei. Festészetének csaknem kizárólagos témája a táj volt, képein nem a tárgyak térbeli ábrázolására, hanem a színek és a megvilágítás viszonyának kifejezésére törekedett (A Szajna Argenteuil-nél - 1868, Boulevard des Capucines - 1876). Feldarabolta a tiszta színekkel festett vonalakat és érdeklődése elmosódott körvonalú témák megfestése felé fordult, a vízen villódzó fényeket, az atmoszferikus fényhatásokat élénk, világos színekkel kísérelte meg visszaadni. Művészetét az 1880-as években kezdték fokozatosan elismerni. 1889-ben Rodinnel közösen rendezett gyűjteményes kiállításának igen nagy sikere volt. A Saint Lazare pályaudvar (1876) és a Roueni katedrális (1892) című sorozatokban ugyanazt a témát különböző napszakokban festette meg. Késői korszakának kiemelkedő alkotásai a Themze-képek (1899-1904). Művészetének óriási hatása volt, s van még ma is. A budapesti Szépművészeti Múzeum három alkotását őrzi.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek