A Vatikán nem tette Indexre a Mein Kampfot

Kódolt üzenetekre vadászva

Hubert Wolf, a Münsteri Egyetem teológiát oktató professzora 1992-ben az elsők között kapott engedélyt arra, hogy tanulmányozza a katolikus egyház levéltári iratanyagát a `Tiltott könyvek jegyzékéről`. Az Index - ahogy röviden emlegetni szoktuk a listát - a 16. századtól kezdve egészen 1967-es betiltásáig bővült olyan a művekkel, amelyeket az egyház erkölcsi vagy hitéleti szempontból a hívők számára károsnak ítélt meg. Az évszázadokon át gyakorolt, intézményesített cenzúra következtében feljegyzések tömegei maradtak fenn a tárgyalásokról, amelyeket a cenzorok szerepét betöltő, s a végső döntést meghozó vallási kongregáció tagjai folytattak le.

Wolf és az általa irányított német történészek csoportját kutatásaik során több meglepetés is érte. Harriett Beecher Stowe rabszolgatartást ellenző világhírű regénye, a Tamás bátya kunyhója - amely végül nem került indexre - a cenzori testület egyik tagjának 1853-ból származó jellemzése szerint "kódolt felhívás volt egy forradalomra".

Adolph Knigge, német báró munkája Az emberek közötti illendő viselkedésről, - amely a maga korában igazi sikerkönyv volt - szintén heves vitára késztette a tagokat. 1820-ban, amikor Knigge írása terítékre került, egyesek azt állították, hogy filozófiájában önzésre ösztökél és úgy buzdítja az embereket a boldogságkeresésre, hogy az mereven ellentmond a katolikus egyház által előírt formáknak. De végül ez a könyv sem került tiltólistára.

1. Kódolt üzenetekre vadászva
2. A filozófia tilos, a gyűlölet szabad