Veszélyben a középkori iszlám palota
A Córdoba mellett található középkori iszlám központ, Medina Azahara valaha a legnagyobb tervezett városként lett ismert. Száz évvel romjainak megtalálása után a kilencven százalákban még feltáratlan várost az ingatlanberuházásoktól féltik a régészek.
Az iszlám ragyogó ékköve
A történészek szerint a Córdobától 5 kilométerre nyugatra fekvő eltemetett város Versailles középkori spanyol megfelelőjeként jellemezhető. `Ez volt Nyugat-Európa legnagyobb, szinte a semmiből felépített városa` - mondta el a New York Times interjújában Antonio Vallejo, az ásatás vezető régésze. Elmondása szerint a 280 hektáron elterülő város azért volt egyedülálló, mert míg a városok zöme az idők során fokozatosan nőtt nagyra, addig ezt egyszerre, egy terv alapján építették meg.
A város építését az iszlám világ igaz kalifája, III. Abdar-Rahmán rendelte el 936-ban, hogy azzal is a 929-ben megalapított kalifátus hatalmát szimbolizálja. A munkálatokhoz 940 körül láttak hozzá, és az építkezések 25 évig tartottak. 1010 körül a város lakóinak komoly fenyegetéssel kellett szembenézniük, mivel az Észak-Afrikából érkező berber iszlám hódítók szerint a város építői túl szabadon és liberálisan értelmezték a Koránt és a muszlim kultúrát, így azt el kell törölni a föld színéről. A hamarosan kitört nagy tűzvész elpusztította a várost, illetve ami megmaradt, azt vagy a következő évszázadok temették a föld alá, vagy az itt megtelepedő kultúrák használták fel. A város így nagyjából egy évezredre eltűnt a történelemből, főleg mivel a 15. századtól már saját nevét sem használták, onnantól kezdve nevezték 'Córdoba la Vieja'-nak, azaz Régi Córdobának.
Örökségvédelmi viták és mohó vállalkozók
A romokat 1911-ben fedezték fel, ám az ásatásokkal annak mindössze 10 százalékát sikerült feltárni és rekonstruálni. Nemrég azonban építkezési vállalatok házakat és lakóparkokat kezdtek építeni azon a területen, mely a középkori metropolisz nagyjából 90 százaléknyi érintetlen romjait rejti.
|
Esküvő a falak között |
Az itt dolgozó régészek szerint az európai iszlám örökség és a középkori arabok itt élőkkel fenntartott kapcsolatainak és kölcsönhatásainak területe a mai napig a történettudomány és a régészet mostohagyereke: ha végre ténylegesen az érdeklődés középpontjába kerülne, akkor felértékelődhetne a romvároshoz hasonló területek értéke is, így pedig könnyen megszülethetnének az ezt védő törvények.
Vallejo szerint legalább további száz évbe kerülne, mire az ásatásokat befejeznék, így ez több generáció régészeinek jelentene munkát. Azonban ezt gyorsan lehetetlenné tehetik az építkezések: "Ha nem teszünk valami azok ellen a házak ellen, sosem fogjuk megérteni igazán a város titkait" - mondta a régész.