Bokor Péter nyolcvan éves

Kaposvárott nevelkedett, apja gyógyszerész volt. Anyja Auschwitzban, bátyja a Don-kanyarban pusztult el. Kaposvárott érettségizett, a német megszállás után hamis papírokkal bujkált, de a nyilasok elkapták. Szökése közben balesetet szenvedett, Schwerin német város angol hadikórházában ért véget számára a háború. 1946-ban hazatért s apja hivatását követve a gyógyszerész szakra iratkozott be, de nem tudott ezzel a szakmával megbarátkozni.

Már 17 évesen elbeszélése jelent meg a Népszavában, s mivel jól beszélt nyelveket, külkereskedelmi levelező lett a Mafirt filmgyárnál. Csakhamar a dramaturgiára került, ahol száznál több külföldi film magyar szinkronszövegét írta meg 1947-1958 között. 1958-ban forgatta első önálló, egész estés dokumentumfilmjét: a második magyar hadsereg doni pusztulásáról szóló Halálkanyart. E művét egy év alatt több mint egymillió ember nézte meg. 1961-ben lett a Magyar Televízió munkatársa, itt hétrészes sorozatot írt és rendezett Panoptikum címmel a két világháború közti magyar politika jellegzetes alakjairól: Gömbös Gyuláról, Kállai Miklósról, Imrédy Béláról vagy Szálasi Ferencről. Ezek a filmek azóta megsemmisültek, a történeti ismeretterjesztés nagy kárára.

Leghíresebb sorozata, a Századunk 1963-ban indult, elsősorban Ránki György történész szakmai támogatásával, s 1989-ig ötven része készült el. Bokor Péter ebben igen részletesen, a tényekre támaszkodva elemezte Magyarország II. világháborús időszakát és az azt követő éveket. Megszólaltatta a kor még élő szereplőit, köztük Horthy István özvegyét, Lengyel Béla, Kéri Kálmán, Kádár Gyula, Utassy Lóránt katonatiszteket, továbbá Alfred Trenkert, a Gestapo egykori budapesti parancsnokát, Wilhelm Höttlt, az SS magyarországi vezetőjét, Albert Speert, Hitler fegyverkezési miniszterét, vagy Franz Novakot, Eichmann különítményének tagját. Sokukkal ő készített először tévé-beszélgetést.

Bokor Péter 1972-73-ban a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdió vezetője volt, 1972-86 között a Mafilm rendezője. 1988-ban lett a történettudományok kandidátusa. Fontos műve a Királygyilkosság Marseille-ban (1985), mely az 1934-es, Sándor jugoszláv király és Barthou francia külügyminiszter elleni merénylettel foglalkozik. 1987-ben készült a Mengele doktor nyomában, amely az auschwitzi "halál angyala" utáni nyomozásról tudósít. Két nagy dokumentumfilmet forgatott Habsburg Ottóval: Isten akaratából (1989) és Századunk tanúja: Habsburg Ottó (1990), ezekben a Monarchia felbomlásától mutatja be a politikus hosszú pályáját és a kapcsolódó történelmi eseményeket.

A Századunk című filmsorozatot 1999-től folytatta, az 1945 utáni évekről, nagy közönségsikerrel. Jelenleg 1954-nél tart a hetenként jelentkező műsor, amelyet időnként Emlékképek, vagy Századunk műhelyéből címmel vetítettek. A Bujdosó - egy év Bethlen István életéből című filmje 1995-ben készült. A Nehéz föld (1998) Izrael történetét, a zsidó és a magyar állam kapcsolatait, s a magyar zsidóknak az állam létrehozásában játszott szerepét mutatja be.

Filmjeihez több mint háromszáz tévéinterjút készített, noha a Kádár-rendszerben néhány ismert közéleti személyiség a filmesek számára tilalom alatt állt: köztük Demény Pál, Király Béla, Rajk Lászlóné, Péter Gábor, ám velük is felvett egy-egy beszélgetést. Ezek szöveges anyagát Végjáték a Duna mentén (1982) és Zsákutca (1985) című köteteiben hozta nyilvánosságra. Első könyvét Századunk képei címmel adta ki 1968-ban, 1987-ben jelent meg Mengele doktor nyomában című kötete, 1991-ben a Századunk tanúja: Habsburg Ottó.

1964-ben kapott Balázs Béla-díjat, 1969-ben SZOT-díjat, 1974-ben lett érdemes, 1985-ben kiváló művész. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tüntették ki. 1988-ban Hanák Gáborral alapították meg az Országos Széchényi Könyvtár videótárát.

Bokor Pétert a tévések történésznek tartják, a történészek viszont filmrendezőnek. Ő elégedett e felemás helyzettel, méltó feladatnak érzi 20. századi históriánk elemzését a képernyőn.

(MTI Panoráma - Fábri Ferenc)