1956 a határon túl

1956 jelentősége

Bottoni az általa fiatalok forradalmának elnevezett 1956-os eseményeket nem csupán magyar, hanem európai történeti távlatba kívánta pozícionálni. Kiemelte a magyar nép bátorságát, mivel szembeszálltunk a korszak egyik szuperhatalmával. Cáfolta azt a ma egyre több történész által felvillantott nézetet, amely szerint csupán egy értelmetlen vérengzés zajlott le 1956 késő őszén.

A történész nézete szerint a magyar események unikalitása leginkább abban rejlik, hogy a felkelés nem dominóeffektus révén alakult ki, hanem egy teljesen egyedi kezdeményezésről van szó, amelynek előzményét a lengyelországi eseményekben kereshetjük. Bottoni szerint 1956 októberének legfőbb jelentősége és érdeme a nyílt terror okozta félelem legyőzése volt, az a kollektív cselekmény, amely a korábban elképzelhetetlennek és teljesen kivitelezhetetlennek tűnt rendszerellenes felvonulást életre hívta.

Kiemelte a példa nélküli társadalmi összefogást, a nemzeti minimum (szabadság, függetlenség és a normális élet igénye) megfogalmazását a kommunista rendszerrel szemben. Fontos pontként említette a kivívott nemzetközi tiszteletet és megbecsülést Magyarország felé, hozzátéve, hogy kevés olyan pillanat volt a 20. században, amikor a világ ámulattal nézett a magyarság tetteire, még ha éppoly reménytelen volt is a helyzet 1956 novemberében.

A történelmi verseny

A határon túl élő magyar kisebbségek nemzeti és kulturális tevékenységének segítését célzó Rákóczi Szövetség szervezésében megrendezésre kerülő Gloria Victis 1956-os emlékünnepség, a Kárpát-medencei Ifjúsági Találkozó és Történelmi Vetélkedő immáron 20. alkalommal biztosított lehetőséget a határon innen és túli gimnazisták és egyetemisták számára történelmi tudásuk megmérettetésére. Idén több mint 40 dolgozatot küldtek be, amelyek az „1956, amelyre büszkék lehetünk”, a „Megmaradni” témakörben, illetve egy pályakép megrajzolásával állíthattak méltó emléket az 1956-os magyar forradalom elesett hőseinek.

Az eredményhirdetés a Magyarok Házában zajlott, abban az épületben, amely 56 évvel ezelőtt műegyetemi kollégiumként működött, s ahonnan a fiatalok forradalma indult útjára. A Rákóczi Szövetség főtitkára, Csáki Csongor beszédét követően a díjátadó következett. A több tucatnyi pályamunka közül az első díjat az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium tanulója, Soky Bernadett nyerte el.

1. 1956 októbere Romániában
2. 1956 hatása a többi szomszédos országra
3. 1956 jelentősége

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"