Időleges demokráciát hozott a második orosz forradalom
2007. március 12. 15:30
Kilencven éve, 1917. március 12-én a hetek óta tartó sztrájkhullámot és tüntetéseket követően győzött a polgári forradalom Oroszországban.
Korábban
Európa perifériáján
A forradalom társadalmi és gazdasági előzményei rendkívül változatos képet mutatnak. Az orosz birodalom az 1910-es években évi öt százalékos gazdasági növekedést mutatott, de a tőke jelentős része külföldről (leginkább Franciaországból és Németországból) áramlott az országba, az orosz termelés nem volt életképes.A polgári demokráciának a külföldi tőke túlsúlya miatt nem volt társadalmi bázisa, a liberális nemesség és a polgárság pedig csak elenyésző rétegét adta a hatalmas birodalom társadalmának. A kapitalizmus még oly csekély előretörése ezen felül a lakosság legnagyobb részét kitevő parasztságot érintette a legkevésbé. Oroszország a perifériára szorult, s bár az 1905-ös forradalom leverését követően II. Miklós engedélyezte a `félparlamentként` funkcionáló Duma további működését, a hatalomgyakorlás továbbra is önkényes volt.
II. Miklós nem sokkal lemondása után |
A cári rendszert az 1905-ös forradalmat követő konszolidáció után egyre több kihívás érte, ám ezeket - ha kellett fegyverrel is - visszaverték. Ez történt például 1912-ben egy orosz-angol tulajdonú aranykitermelő társaság kelet-szibériai bányájánál is, amikor több mint kétszáz sztrájkolót lőttek agyon. A közelgő háborúra való készülődés viszont megkönnyítette a tiltakozások leverését és az ipari növekedés fenntartását.
Oroszország 1914 nyarán az antant oldalán lépett be az első világháborúba. A helyzet pikantériájára jellemző, hogy a gazdasági érdekek a háborúban is utat törtek maguknak: bár ellentétes oldalon harcoltak, az orosz-német gazdasági kapcsolatok egy része továbbra is fennmaradt. A háború orosz részről rengeteg emberáldozattal járt, és a belpolitikai helyzetre gyakorolt hatása is rendkívül súlyos volt. A gazdaságilag jelentős területek német megszállás alá kerültek, élelem- és nyersanyaghiány alakult ki, s mivel a munkásság és a parasztság jelentős része a fronton harcolt, a gazdaság még épen maradt részei is működésképtelenné váltak. Egy igen vékony réteg jelentősen megszedte magát, míg a társadalom jelentős része a háború előtti időknél is mélyebbre süllyedt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa 16:05
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására 15:05
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast 13:20
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap