400 éve halt meg Bocskai István, a koronás fejedelem

Mesés eredetmonda - összetartó család

Bocskai István apja, György jómódú köznemesi családból származott. A kiterjedt Bocskai rokonság egészen az Árpád-korig vezette vissza családfáját, közös ősüknek a Baksa nembeli Simon Mic bánt tartották. A bihari néphagyományban is megfigyelhető eredetmonda szerint a bán felesége megdorgált egy hármasikreket szülő koldusasszonyt, "mivelhogy lehetetlen volna, hogy egy férjtől egyszersmind három magzatot fogadhasson valaki".

Elhamarkodott ítéletét sajátosan büntették az égiek, hetes ikreket szült. Ekkor az asszonynak eszébe jutottak a koldushoz intézett szavai, ezért a hétből hat gyermeket el akart veszíteni. A kegyetlen feladattal megbízott öregasszony végül nem tudta a parancsot végrehajtani. Mic bán ugyanis észrevette őt és a gyermekeket és "élete veszése alatt meghagyja a vénasszonynak, hogy a gyermekeket elveszetteknek mondja lenni". A fiúk mellé az apa külön dajkákat fogadott, majd évek múlva szembesítette feleségét irgalmatlanságával. Erre "az asszony, lábaihoz borul urának és úgy kér kegyelmet fejének".

Bocskai István apjával korábban azonosítási problémák merültek fel. Egy időben ugyanis két Bocskai György tevékenykedett, de életük különböző elemeit a kutatás összemosta. Az "igazi" apa 1545 körül kötött házasságot Sulyok Krisztinával, az asszony családjának köszönhetően a férj lehetőségei is megnyíltak. György olyan emberekkel is kapcsolatba kerülhetett, mint például Dobó István vagy Balassa János és a feleség vagyona a közös jövőt is megalapozhatta.

Bocskai István 1557. január 1-jén Kolozsvárott, a főtértől nem messze, Mátyás király szülőházának szomszédságában, az ún. Eppel-házban született. Szülőföldjének azonban Kismarját tartotta, amit jól bizonyít az 1606. szeptember 22-én adott kiváltságlevél néhány sora: "illenék-e megfeledkeznünk arról a helyről, arról a mi igen kedves szülőföldünkről, közelebbről a Bihar vármegyében fekvő, általánosan Kismarjának nevezett (községről), amelyről a mi eleink, ükapáink nagyapáink, ősapáink eredetüket onnan véve magukat nevezték és neveztették..." Istvánnak 14 testvére volt, igaz, hogy közülük többen még gyermekkorban meghaltak. A Bocskai család tagjai összetartottak, és ez a nagy vagyonok birtoklásának korában nem tűnt magától értetődőnek.

Bocskai 1567-ben, 10 éves korában kerülhetett a bécsi udvarba. Első éveit apródként töltötte II. Miksa császár oldalán. Az apródok a főistállómester fennhatósága alá tartoztak, mindennapi életüket azonban saját udvarmesterük irányította, két tanító pedig a tanulmányok elsajátításában tevékenykedett. Minden, az udvari élethez szükséges ismeretet megtanultak: a lovaglást, vívást és a táncot. A fennmaradt rendtartások segítéségével elénk tárul az apródok szigorú napirendje, amelyek közül például a hajnali ötös ébresztés fiatalt próbáló lehetett. A tanítás során nagy hangsúlyt fektettek a német nyelvre, így minden bizonnyal tarthatatlan az a korábbi elképzelés, mely szerint Bocskai nem tudott tisztességesen németül.

1. Mesés eredetmonda - összetartó család
2. A fejedelmek szolgálatában
3. Erdély élén - a Habsburgok ellen