Az NDK mindennapjait bemutató múzeum nyílt Berlinben

Két egybenyitott keletnémet panellakásnál alig valamivel nagyobb területen igyekszik bemutatni egy most felavatott állandó kiállítás Berlinben a 16 évvel ezelőtt megszűnt Német Demokratikus Köztársaság (NDK) mindennapjait, főleg a hetvenes éveket.

A Mindennapok Kultúrájának NDK-Múzeumát egy élelmes, etnológiát tanuló freiburgi vállalkozó gondolta ki, 600 ezer eurót költött rá, s nyitotta meg egy gyorsan lebontott keletnémet luxusszálloda helyén felhúzott bevásárló és szórakoztató-központ alagsorában. Az alagsor az utcáról, a Spree folyó rakpartjáról közelíthető meg, a felirat a folyó felől is jól látható, sétahajókázó turisták ezrei fogják beiktatni megtekintését programjukba.

Díszletként és tárlókként embermagasságnál alig nagyobb, panelépületeket formázó furnérlemezből készült tömbök szolgálnak, kihúzogatható fiókokkal, nyitható szekrényekkel, a fiókokban, szekrényekben korabeli használati tárgyak, ruhák, igazolványok. Az, aki valamilyen tárgyat felajánlott a múzeumnak, élete végéig ingyen tekintheti meg a kiállítást. A bemutató a helyszűke ellenére is sokat akar markolni, körülbelül az óvodától a hőn óhajtott Trabant megszerzéséig kíséri végig az állampolgár útját. Berendeztek egy teljes garzonlakást is, természetesen eredeti tapétával és tárgyakkal. Állandóan be van kapcsolva a televízió, amelyen vagy az egykori keletnémet tévéhíradó, az Aktuelle Kamera, vagy valamelyik nyugati csatorna tévéhíradója látható. A legtöbben a valóságban is így váltogathatták a keleti és a nyugati kínálatot.

Fejhallgatóval meg lehet hallgatni a korabeli rádióállomások szignáljait, a legmenőbb keletnémet popegyüttesek (Puhdys, Karat) legjobb számait, rég elfeledett keletnémet televíziós műsorokból lehet látni részleteket, jószerivel csak a gyerekeket esténként ágyba terelő Sandmännchen, a magyar tévémaci keletnémet megfelelője maradt meg. Külön rész foglalkozik a nudista strandokkal, a keletnémet polgárok behatárolt, jobbára néhány kelet- és közép-európai államra korlátozódó utazási lehetőségeivel. A panelházak kis ablakaiból nagy NDK-s sportsztárok (például a műkorcsolyázó Kati Witt, a síugró Jens Weissflog, mindketten olimpiai bajnokok) mosolyognak, az egyik kihúzható fiókban öt milligrammos kiszerelésben lapul az állítólag doppinghatású Oral-Turinabol szer is.

A politikát a Keletnémet Állambiztonsági Minisztérium, a Stasi lehallgató berendezése, a határzár makettje és Walter Ulbricht házi mozijának hatalmas vetítőgépe képviseli.

A kiállítás máris megosztja a németeket, ám egyben egyetértenek: a bemutató még a keletnémet történelemnek ezt a kis szeletét is felületesen intézi el, és legfeljebb a beavatatlan turisták gyorstalpalójára alkalmas.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Sarkadi Kovács Ferenc/Berlin)