Magyar üzletemberek felújítanák a turai Schossberger-kastélyt

A lap úgy tudja, a tavaly novemberben létrehozott Tura Invest Kft. megtartaná a korábbi elképzeléseket, és szállodát alakítana ki a kastélyban, illetve a park új épületében. Felmerült a helyi termálvízkincs kihasználásának gondolata is, szó van egy fürdőkomplexum, egy golfpálya és egy villafalu létrehozásáról.

A kastély ma

A fővárostól hatvan kilométerre, a Galga mentén fekvő Schossberger-kastélyt csak azért nem lehet a magyar műemlékvédelem állatorvosi lovának nevezni, mert kalandos sorsában temérdek más egykori nemesi otthon is osztozni kényszerül. 1883-ra építtette fel Schossberger Zsigmond bankár, mégpedig a korban elképzelhető legnagyobb luxussal. Ybl Miklós tervei alapján francia reneszánsz köntösbe bújt egy felettébb modern épület. A mesekastélyt mutató homlokzat mögött vízvezeték, korszerű fűtő- és szellőzőrendszer, villanyvilágítás, sőt étellift bújt meg. A kastélyhoz fűtött pálmaház tartozott, tele egzotikus növényekkel.

A kastély 1945 utáni sorsa viszont semmi meglepőt nem tartogatott. A háború végén hadikórház működött benne, 1946-tól 1974-ig - amikor a parkban felépült az új intézmény - iskola. A valódi romlás csak ezután kezdődött meg. Az amúgy is lelakott épület magára maradva olyan rossz állapotba jutott, hogy a hetvenes évek végén még a lebontása is szóba került. Ezt akadályozta meg a tény, hogy 1980-ban a Lapkiadó Vállalat kapta meg ingyenesen a kezelői jogát. A cég tett is néhány lépést a kastély megmentésére, de különösebb eredményeket nem sikerült elérnie. 1991-ben aztán a jogutód Pallas a műemléket eladta az indiai tulajdonú Sura Kft.-nek.

Ami ezután következett, az - ha lehet - még tovább rontotta a helyzetet. A turai önkormányzat pert indított ugyanis annak kiderítésére, joga volt-e a vállalatnak eladni a kastélyt. A bíróság hosszú évek alatt járt az eset végére, s mire a per - a jogügylet érvényességét kimondva - lezárult, a műemlék valóban életveszélyes állapotba került. A födémek omlottak, az őrizetlenség következtében a tetőszerkezet egy része leégett, telente a díszteremsorba beesett a hó. (Megjegyzendő, hogy az önkormányzat és a Sura Kft. viszonya az elmúlt években sem vált igazán barátivá. A testület az ingatlanadó-rendelet megalkotásakor például a kastélyokra nagyságrendekkel magasabb tarifát szabott ki, mint a többi ingatlanra. Kastélyból egyébként csak egy van Turán.)

A Sura Kft. a kilencvenes évek végén megkezdte a kastély felújításának előkészítését. A Szántó és Mikó iroda kapta a megbízást az előtervek elkészítésére. Az építészek a kastélyban reprezentatív helyiségeket és néhány lakosztályt javasoltak elhelyezni, a parkba pedig megterveztek egy kilencvenszobás szállodát. Az elképzelésre a műemléki tervtanács is rábólintott, de a megvalósításra végül nem került sor.

Két évvel ezelőtt már a lehető legnagyobb összegű, 125 millió forintos bírsággal sújtotta a tulajdonost az örökségvédelmi hivatal. A kényszerfelújítás során kicserélték a zárófödémet - a tető rendbetétele azonban már elmaradt. Az örökségvédelmi törvény módosításakor viszont a kastély `újraállamosítása` is szóba került: egyes elképzelések szerint a turai együttest felvették volna a tartósan állami tulajdonban maradó műemlékek listájára, demonstrálva, hogy az állam nem kíván asszisztálni a műemlék teljes pusztulásához.

Ez a lépés végül meghiúsult, de fölösleges is lenne, ha valóra válik a magyar vállalkozók terve. Értesüléseink szerint a fiatal, ingatlanfejlesztéssel korábban nem foglalkozó üzletemberek - akik elképzeléseikről pénteken sajtótájékoztatón számolnak be - fejlesztési banki forrásokból, pályázati pénzekből és saját tőkéjükből újítanák fel a kastélyt. A Tura Invest Kft.-t Gajdos Róbert és Márkházai Sándor hárommillió forint törzstőkével alapította meg. Egyes becslések szerint a szállodai hasznosításhoz 4-6 milliárd forintra lenne szükség, de az ugyancsak szóba került terjeszkedés - fürdő, golfpálya stb. - ezt az összeget a többszörösére is növelheti.

A cikk a Népszabadságban