Propagandacélokat szolgált a Széchenyi-hegyi tévéadó
2008. február 22. 17:00
Ötven éve, 1958. február 22-én az adóberendezés szélesebb körben is foghatóvá tette az alig pár hónapja működő Magyar Televízió adását.
Korábban
A Magyar Televízió létesítéséről egy 1952-es pártvezetőségi határozat nyomán
1953. január 23-án döntött a kormány. A fő szempont a devizakímélés volt, így
mindent hazai erőből akartak megvalósítani. A kép- és hangadó berendezéseket a
Gyáli úti Postakísérleti Intézet szakemberei hoztak létre, akik 1953
decemberében sikeresen sugározták kísérleti adásukat egy 4 kilométerre lévő
tévékészülékbe.
Ezután a műszereket a Széchenyi-hegyi, Agancs-utcai volt
Hargita Penzióba vitték, 1954 januárjában innen indult a kezdetben csak a
fővárosban vehető folyamatos műsorszórás 100 wattal. Megalakult a Magyar Rádió
TV-főosztálya, adást kedden és csütörtökön este fél nyolc és tíz között
sugároztak, a fennmaradó időben ipari adások folytak vagy a monoszkópot lehetett
nézni.
Állami vevőkészülék csak mintegy száz politikusnak és műszaki vezetőnek jutott, a nép a Budapesti Nemzetközi Vásáron, a Corvin áruház és a Divatcsarnok kirakatában láthatta az új csodát. Az adás nem minden irányban volt egyforma minőségű: a legenda szerint egyszer egy elvtárs betelefonált, hogy állítsák át az antennát, mert mákos a kép. Nem lehet, Rákosinál éppen jó - volt a válasz.
Az 1956-ban telepített 1 kilowattos, magyar gyártmányú berendezés már 100 kilométer sugarú körben adott jó minőségben, s beszereztek egy közvetítőkocsit is Angliából, amely először az 1957-es május elsejei felvonulást közvetítette. 1956 tavaszán elkezdődött a Széchenyi-hegyi tévéadó építése, a stúdiót pedig a Szabadság téri volt Tőzsdepalotába telepítették, a megszüntetett Lenin Intézet helyére.
Az 1958. február 22-én átadott, 11-emeletes torony öt szintjét a 30 kW-os német gyártmányú adóberendezés foglalta el, további hármat azok a mikrohullámú berendezések, amelyek a stúdió és az adóállomás közt teremtettek kapcsolatot. A tetőn egy 39 méteres, ún. lepkesoros antennát helyeztek el, így az egész építmény 94 méter magas lett.
1969-ben helyezték üzembe az első, Secam-rendszerű színes tv-adót. Az 1975-ös rekonstrukció során leszerelték az elavult berendezést, s az újonnan épült 152 méter magas adóházba modern, 20 kW-os adót telepítettek, amely tizedannyi helyet foglalt el, mint elődje. Három év múlva Kanadából hoztak egy új berendezést, ez egy kép mellett négy kísérőhangot tett lehetővé, s korszerűbbé tette a kapcsolatot a stúdió és adó között, 1986-ban indult az AM-mikro-rendszer.
Az adó 1990-től a postától a Magyar Műsorszóró Vállalat tulajdonába került. Az újabb, nagy teljesítményű Toshiba adót már az Antenna Hungária RT. néven átalakult cég vásárolta meg. 1998-ban négy, 100 megahertzes országos rádióadót, egy új tévéadót és egy műholdas feladóállomást létesítettek, majd országos digitális, nagy sávszélességű elosztó hálózatot is kiépítettek.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Egymillió éves ismeretlen arc Spanyolországban 14:07
- Kultúrát receptre – kísérleti projekt indult Svájcban 13:23
- Ferdinand von Zeppelin szerényen önmagáról nevezte el a "léghajók atyját" 12:09
- Több, mint nyolcmillió forintot is érhet az a gyűrű, amit egy nyugdíjas talált 11:09
- Mi a különbség a mumifikálás és a balzsamozás között? 10:02
- Elfeledett sorsok: spanyol matrózok a szovjet gulágon (folytatás) 09:35
- Álnéven járta be Európát uralkodása előtt II. József 09:05
- Egy kalóz vásárolta meg azt az amerikai szigetet, amelynek nyelvét nem értik az amerikaiak 08:17