Ferdinand von Zeppelin szerényen önmagáról nevezte el a "léghajók atyját"

A Hindenburg katasztrófa

Napjainkban az utasszállító repülőgépek használatán kívül szinte el sem tudunk képzelni más légi utazási eszközt. Az 1920-as és 30-as években azonban teljesen más volt a helyzet, hiszen a léghajók elképesztő népszerűségnek örvendtek.

Zeppelin, a léghajók atyja?

Ezt a problémát volt hivatott megoldani Ferdinand von Zeppelin nagyszerű találmánya, mely csak részben volt az övé, hiszen a tervrajzokhoz a mára nagyrészt már feledésbe merülő zsidó származású magyar feltaláló, Schwarz Dávid hagyatékának megvásárlásával jutott.

Zeppelint már egészen fiatalkora óta foglalkoztatták a gázzal feltöltött léghajók, tervei megvalósításához azonban csak azután látott, mikor II. Vilmossal kapcsolatos gúnyos megjegyzései miatt kirúgták a német hadseregből.

Egy zeppelin léghajó Munkács felett

 Az első léghajót szerényen csak Zeppelinnek nevezte el, mely 236 méteres hosszúságával gigászinak számított. Szolgálati ideje alatt több száz alkalommal tette meg az Európa-Amerika távolságot. 130 km/h sebességével modern szemmel csigalassúságúnak tűnt, viszont sokkal gyorsabb volt vele az utazás, mint az óceánjáróval.

Az 1920-as években ugrásszerű fejlődés történt, hiszen hidrogén helyett már héliumot használtak üzemanyagként.

A Hindenburg megrázó tragédiája

1936 márciusában emelkedett az égbe a Paul von Hindenburg volt birodalmi elnök iránti tiszteletből csak Hindenburgnak nevezett léghajó. Hosszát tekintve nem sokban különbözött az első típustól, szélességét tekintve viszont annál inkább, 41 méterével ugyanis jóval nagyobb volt elődjénél. Nem meglepő, hogy minden alkalommal, amikor az égbe emelkedett az emberek valóságos ámulattal nézték.

Belső kialakítását tekintve sok jóval bővelkedett, hiszen az urak számára dohányzót tartottak fenn, míg a nyugodt elmélkedést és olvasást könyvtár szolgáltatta. Így nem meglepő, hogy olyan híres emberek utaztak rajta, mint Nelson Rockefeller és Eddie Rickenbacker.

Katasztrofális vég

A léghajó megjelenése annyira tekintélyt parancsoló volt, hogy a német diktátor, Adolf Hitler propaganda célokra is szívesen használta fel. Erre az alkalmazásra természetesen propagandaminisztere Joseph Goebbels hívta fel a figyelmét. A berlini Olimpián a Hindenburg egy órán keresztül körözött a kíváncsi tömeg feje felett, míg a nürnbergi pártkongresszus során Hitler beszédeit harsogta. A léghajó oldalára különböző nemzeti szocialista jeleket festettek, így amikor megjelent az égen, az idegen nemzetek csodálkozva szemlélték a monstrumot.

A léghajókat az első világháború során a németek a szövetséges hatalmak Liège bombázására használták

1937 május 6-án azonban katasztrófa történt. A léghajó Frankfurttól mindössze három nap leforgása alatt New Jersey fölé ért, ahol órákat várakozott egy nagyobb vihar elkerülése érdekében, majd folytatta volna útját a ,,soha nem alvó város” New York felé. Ebben az időszakban majdnem százan tartózkodtak a fedélzeten: 61 fő személyzet és 36 fő az utas.

7 óra 52 perckor a Hindenburg hátsó részénél lángok csaptak fel, majd pillanatokon belül az egész jármű tűzbe borult. Majd kevesebb, mint egy perc leforgása alatt a földre zuhant és megsemmisült. A szerencsétlen eseményt nem csak lefilmezték, de rádión keresztül is közvetítették a katasztrófa minden egyes részletét.

A katasztrófa ezután napokig a sajtó címlapjain szerepelt, a leszállótéren várakozó utasok együttes félelme olyan nagyra növekedett, hogy örökre megingatta a léghajón történő utazásba vetett bizalmukat. Mindez annak ellenére, hogy az utasok nagy része túlélte a tragédiát, hiszen szerencsére a leszállás miatt a léghajó rendkívül közel járt a földfelszínhez.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán