7 végzetes pillanat

Mi történt a szülinapomon?

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: március  •  Nap: 13
20 találat
[1]

1516. március 13.

Meghal II. Ulászló magyar és cseh király

[2]

1516. március 13.

I. Károlyt kiáltják ki Spanyolország királyának

II. (Katolikus) Ferdinándnak, Aragónia királyának, Kasztília kormányzójának halála után alig két hónappal unokáját, I. Károlyt kiáltják ki Spanyolország királyának. Károly Szép Fülöpnek, a burgundi tartományok kormányzójának és Kasztília királyának, valamint II. Ferdinánd és Kasztíliai Izabella egyik lányának, Őrült Johannának az egyik fia. Izabella és Ferdinánd házassága 1469-ben Kasztília és Aragónia perszonáluniójához vezet (1474. XII. 14.), de nem azok egyesítéséhez. Izabella 1504-ben bekövetkezett halála után a kasztíliai nemesség vonakodott átruházni a kormányzói hatalmat Ferdinándra. Inkább Johannának és Szép Fülöpnek ajánlották fel a kasztíliai koronát. Csak Fülöp 1506-ban bekövetkezett halála mentette meg Ferdinánd számára Kasztíliát, mivel lánya, Johanna átadta neki a hatalmat. II. Ferdinánd és Izabella korlátozták birodalmukban a nemesség hatalmát, a városokat pedig széles körű rendőri feladatokkal és bíráskodási hatáskörrel látták el. Az egységesítési folyamat legfontosabb eszközét az inkvizíció jelentette, mivel azt hirdették, hogy a vallási egységnek a politikai egységet kell elősegítenie. Az inkvizíció elsősorban a zsidók és a mórok (muzulmánok) ellen irányult, Granada meghódítása 1492-ben véget vett a reconquistának, a mórok Spanyolországból való kiűzetésének. A két uralkodó külpolitikája fektette le a spanyol gyarmatbirodalom alapjait, és tette végül Spanyolországot Franciaország mellett hatalmi tényezővé a Földközi-tenger nyugati részén és a világtengereken.

[3]

1711. március 13.

Meghal Nicolas Boileau francia költő

Párizsban született 1636. november 1-jén. Korának irodalmi harcaiban tevékenyen részt vett. A költészetről címmel írt műve tulajdonképpen tankölteménynek álcázott szatírák sora. Éles szatíráinak köszönhette hírnevét és ellenségeit. Az udvar is felfigyelt rá, 1677-től Racine-nal együtt XIV. Lajos történetírója, 1684-től az akadémia tagja. Esztétikájának legfőbb érdeme, hogy az esztétikai alaptörvényeket mintegy lefordította a közönség nyelvére, a tételeket közmondásszerű, könnyen megjegyezhető sorpárokba foglalta. Elsősorban a közönségnek írt, nem a szakembereknek. Esztétikája szerint mindennél fontosabb a tetszés művészete. Nagy hatással volt a magyar irodalomra.

[4]

1741. március 13.

Megszületett II. József magyar király és német-római császár

Mária Terézia és Lotharingiai Ferenc legidősebb fia volt. Már fiatalon részt vett az államéletben. 1764-ben anyja Frankfurtban római királlyá koronáztatta, 1765. szeptember 17-én pedig társuralkodónak maga mellé emelte, majd, mivel apja 1765. augusztus 18-án elhunyt, ő lett a német-római császár is. A trónra Mária Terézia halála után 1780-ban lépett. Már uralma kezdetétől a felvilágosult abszolutizmus szellemében, az egységes állam megteremtéséért munkálkodott. Reformpolitikáját nevezték jozefinizmusnak. 1781-ben két híres rendeletet adott ki: júniusban kivette a cenzúrát az egyház kezéből, októberben pedig kiadta a Türelmi Rendeletet, amellyel biztosította a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását és hivatalviselését. Szintén 1781-ben feloszlatta a szerzetesrendeket, rendeletileg megszüntette az örökös jobbágyságot Csehországban, Morvaországban és Galíciában, s rendelete később Magyarországra is kiterjedt. Tervbe vette a nemesek megadóztatását, kimondta a törvény előtti egyenlőség elvét, és számos más reformértékű döntést is hozott. Országgyűlést azonban nem hívott össze, rendeleti úton kormányzott, s ezzel rengeteg ellenséget szerzett. Uralkodásának 3000 napja alatt 6000 rendeletet adott ki. Óriási munkabírású ember volt, csak az államügyeknek élt, és környezetétől is ezt követelte meg. Mivel nem koronáztatta meg magát, "kalapos király"-nak nevezték. Nagy formátumú uralkodóként, jó királyként maradt meg sokak emlékezetében, főként a szegények kedvelték, a nemesség viszont jogainak csorbítóját látta személyében. Ellenségei végülis célt értek: József halálos ágyán kénytelen volt - a türelmi rendelet és jobbágyrendelet kivételével - reformintézkedéseit visszavonni. 1790. február 20-án halt meg Bécsben. Joggal szerkesztette tehát magának a sírfeliratát: "Itt nyugszik egy fejedelem, akinek a szándékai tiszták voltak, aki azonban olyan szerencsétlen volt, hogy láthatta zátonyra futni minden tervét."

[5]

1781. március 13.

William Herschel angol csillagász felfedezi az Uránuszt

Ez volt a Naprendszer első olyan nagybolygója, amelyre távcsővel bukkantak, s mindmáig az egyetlen, amelyet véletlenül fedeztek fel. Az Uránusz a Jupiternél és a Szaturnusznál kisebb, a Neptunusszal közel egyméretű bolygó, huszonegy hold és egy egyedülálló gyűrűrendszer veszi körül. A csillagászati és műszaki fejlődés eredményeként 1986 januárjában az amerikai Voyager-2 űrszonda megközelítette a bolygót, felvételeket készített róla és távcsöve felfedezett egy újabb gyűrűt is a megfigyelt kilenc különálló gyűrű mellett. Az Uránusznak - a többi óriásbolygóhoz hasonlóan - nincs szilárd felszíne, voltaképpen egy hatalmas gázgömb, s a továbbított képek alapján egy gyakorlatilag részlet nélküli bolygó. Légkörében szinte semmit nem sikerült megörökíteni (néhány sejthető felhőalakzaton kívül), holott a korábbi megfigyelések arra mutattak, hogy a Jupiterhez hasonlóan sávos szerkezete, nagy ciklonjai vannak. Hogy ilyeneket nem találtak, talán a bolygó hatalmas, 97 fokos dőlésszögének tudható be. A megközelítéskor ugyanis déli pólusát a Nap felé fordította. Fél uránuszi évvel később (azaz 42 földi év elteltével) pedig az északi félteke néz majd a Nap felé. Az Uránusz már korábban felfedezett gyűrűrendszerét is megvizsgálta a Voyager-2, de mérései szerint csak 11 vékony gyűrűív veszi körül a bolygót. A holdak közül a legérdekesebbnek a Miranda bizonyult, amely olyan képet mutat, mintha előbb felrobbant, majd újra összeállt volna. 2003 végén első ízben fedeztek fel szénmonoxidot bolygó légkörében. Ugyanakkor a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a megfigyelt szénmonoxid molekula (CO) minden bizonnyal máshonnan került a bolygóra, például parányi meteoritok révén.

[6]

1781. március 13.

Megszületett Karl Friedrich Schinkel német építész és festő

A német klasszicizmus legnagyobb mestere Neurippen-ben látta meg a napvilágot. A XIX. század első évtizedében Berlinben telepedett le, ahol munkáira az udvar is felfigyelt, s 1810-től alkalmazta. Első nagyobb klasszicista alkotása, a berlini Neue Wache épülete 1818-ban készült el. Ő építette a Schauspielhaust, valamint a szintén berlini Altes Múzeumot. Épületeket tervezett a trónörökösnek, és ő építette újjá a berlini királyi palotát. Sok más jelentős munkája is ismert, csak Berlinben ötven épülete állt. Festett tájképeket, falképeket és kőrajzokat, s foglalkozott fémöntéssel, valamint díszlettervezéssel is. Berlinben hunyt el 1841. október 9-én.

[7]

1838. március 13.

Pestre zúdul a nagy árvíz

Pesten 1732-1830 között 12 árvizet jegyeztek fel. Ennek ellenére a várost felkészületlenül érte 1838. március 13-án a minden addigit felülmúló katasztrófa. A szokatlanul hideg tél és a sok csapadék következtében januárban a folyó egész magyarországi szakaszán beállt, magas vízállással. A Csepel-sziget csúcsánál jégtorlasz keletkezett. A Kisoroszinál, majd Vácnál képződött torlasz mögött összegyűlt víztömeg március 13-án szabadult el, s délben érkezett Pestre. A hevenyészve épített, homokból és trágyából emelt védgátak még aznap este átszakadtak: a jeges víz több irányból zúdult a városra. Különösen nagy veszélyben volt a külvárosok népe, amely a gyengén épített házak tetején várt a szabadítókra. Mire március 18-ra elvonult a 927 cm-rel tetőzött ár, a város 4200 házából 2200 összedőlt, és a megmaradtak négy része is megrongálódott. A katasztrófának 438 halálos áldozata volt. A bátorság és önfeláldozás jelképévé vált ezekben a napokban Wesselényi Miklós báró, aki több betegségtől gyötörten, félvakon mentette napokon át az embereket. Az utókor, politikai szerepét jórészt elfeledve, `árvízi hajós`-ként őrizte meg őt emlékezetében.

[8]

1871. március 13.

A nagyhatalmak megszüntetik a Fekete-tenger semlegességét

A Londonban ülésező ún. Pontus-konferencia, (amely a Fekete-tenger ősi neve után kapta ezt az elnevezést) 1871. március 13-án megszüntette a Fekete-tenger semlegességét. Ez a határozat Oroszországnak kedvezett, s döntő szerepet játszott benne Bismarck porosz kancellár orosz politikája. A tenger semlegességét 1856. március 30-án a krími háborút (1853-56) lezáró párizsi békekonferencián fogadták el. A béke elzárta a tengerszorosokat a hadihajók elől. Törökország a Dardanellákat már régóta zárva tartotta, 1833-ban pedig kötelezte magát, hogy ha az oroszok kívánják, idegen országok hadihajóit nem engedi át. 1841-ben a Dardanella-egyezményben a britek és franciák elérték, hogy a szoros az oroszok számára is zárt legyen. A párizsi béke ezt helyben hagyta, s Orosz- és Törökország kötelezték magukat, hogy csak 10-10 hadihajót tartanak a Fekete-tengeren. Az 1871. évi londoni konferencián a nagyhatalmak elfogadták, hogy az oroszok bármennyi hajót tarthatnak, ám a Dardanellák zárva maradt. A kérdés 1891-ben éleződött ki, amikor a katonákat szállító orosz hajókat a törökök nem akarták átengedni. A két hatalom végül abban állapodott meg, hogy a katonákat vagy fegyvert szállító hajókról az oroszoknak jelentést kell tenniük.

[9]

1881. március 13.

II. Sándor cár merénylet áldozata lesz

II. Sándor, Oroszország cárja, 62 éves korában a `Népakarat` nevű anarchista csoport bombamerényletének esik áldozatul. II. Sándor 1855-ben követte apját, I. Miklóst a trónon. Uralkodása során számos liberális reformot vezetett be. 1861-ben megszüntette a jobbágyságot, és a következő években korszerűsítette a hadsereget, továbbá a jogi-, a pénzügyi-, a közigazgatási rendszert és az oktatásügyet. Keleten a kaukázusi népek leigázásával kiterjesztette uralmát egészen az Amurig. II. Sándor általános oroszosítási politikája és balkáni expanziós törekvései azonban nemzetközi feszültségekhez, háborúkhoz és végül a Berlini Kongresszushoz (1878. VI. 13/VII. 13.) vezettek, amely Oroszország területi gyarapodását jelentősen korlátozta.

[10]

1881. március 13.

Megszületett Kiss Lajos régész-szociológus

Hódmezővásárhelyen született. Gyűjtőmunkájának köszönhetően nyílt meg 1904 decemberében a városi múzeum, amelynek vezetője lett. 1912-ben Nyíregyházára került, ahol 1925-től múzeumigazgatóként dolgozott, s az ő érdeme volt a néprajzi gyűjtemény fejlesztésének megindítása. Tudományos tevékenysége során főként a nép mindennapi életét kutatta. Fő művei: A szegény ember élete, A szegény asszony élete és a Vásárhelyi hétköznapok. 1948-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. 1965. február 4-én halt meg Budapesten.

[11]

1906. március 13.

Megszületett Hernádi Lajos zongoraművész

A magyar fővárosban született. A Zeneakadémián Bartók Bélánál, majd Dohnányi Ernőnél, valamint a berlini zeneművészeti főiskolán tanult, 1929-ben szerzett oklevelet. Szólóhangversenyekkel és versenyművek szólistájaként Ausztrália kivételével minden kontinensen vendégszerepelt, számos lemezfelvétele készült. 1945-től 1979-ig, nyugdíjba vonulásáig a Zeneművészeti Főiskola zongoratanára volt. Alapító tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének. Sok kiadványa jelent meg a Zeneműkiadónál. 1953-ban érdemes művész címmel, 1956-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Budapesten hunyt el 1986. június 29-én.

[12]

1937. március 13.

Meghal Elihu Thomson amerikai villamosmérnök és feltaláló

A villamosság gyakorlati alkalmazásának egyik úttörője Manchesterben született 1853. március 29-én. Gyermekként került Angliából Philadelphiába, itt később középiskolában tanított kémiát és mechanikát. Tanártársával, Edwin J. Houstonnal ívfénylámpát tervezett, majd 1880-ban Connecticutban létrehozták az American Electric Companyt, melynek Thomson főrészvényese és vezető mérnöke lett. 1882-ben egy tőkéscsoport szerezte meg a cég többségét, s áttette székhelyét Lynnbe, Thomson is oda költözött. A cég a Thomson-Houston Electric Company nevet vette fel, majd egyesült Edison cégével, s 1892-ben létrejött a General Electric. Ennek Thomson egyik tanácsadója lett. Szerkesztett egy váltóáramú motort, egy nagyfrekvenciájú generátort, továbbá olajhűtéses transzformátort, háromtekercses generátort. Kidolgozta a nagyhőfokú elektromos ellenállás-hegesztést: a magasfeszültségű váltóáramot 1-4 voltra transzformálta, ezzel több ezer amper erős áramot kapott, így 2000 C fok felett is tudott hegeszteni. Tervezett egy elektromos fogyasztásmérőt is. Fontos találmánya az elektromos vasolvasztás. Jelentős eredményeket ért el a radiológia terén is, tökéletesítette a röntgencsövet, és térhatású röntgenképet állított elő. 1890-ben felismerte az elektroinduktív taszítás jelenségét, 1914-ben a francia Émile Bachelet ezen az elven építette az első mágneses vasutat. Thomson javasolta elsőként, hogy a keszonmunkásokat hélium-oxigén keverékkel lássák el. 700 szabadalmat nyújtott be.

[13]

1938. március 13.

A Harmadik Birodalom bekebelezi Ausztriát

Miután a német csapatok március 12-én bevonultak Ausztriába, Adolf Hitler proklamálja Ausztriának a Német Birodalomhoz való csatlakozását. Mivel Kurt Schuschnigg szövetségi kancellár az Ausztria függetlenségéről március 13-ára kihirdetett népszavazást nem akarta elhalasztani, március 11-én a Német Birodalom ultimátumban követelte lemondását. A Német Birodalom állandó kapcsolatban állt Arthur Seyss-Inquart belügyminiszterrel, aki (III. 12-én) új, nemzetiszocialista kormányt alakított, s berlini nyomásra német csapatokat hívott be. Az Anschluss után megindult a zsidók és a nemzetiszocializmus politikai ellenfeleinek üldözése.

[14]

1956. március 13.

Rákosi beszámol a XX. kongresszusról

Az MDP KV kétnapos ülésén (március 12-13.) Rákosi tart beszámolót a XX. kongresszusról. Állítása szerint az MDP már ez ideig is ennek szellemében dolgozott...

[15]

1957. március 13.

Tömeges letartóztatásokra kerül sor

A közelgő nemzeti ünnepen a kormány újabb felkeléstől tart. Országszerte tömeges letartóztatásokra és karhatalmi akciókra kerül sor.

[16]

1979. március 13.

Megalapítják az Európai Monetáris Rendszert

Az Európai Közösség tagországai megállapodást kötnek azzal a céllal, hogy valutatámogatásokkal és fix valutaárfolyamokkal stabil valutáris viszonyokat teremtsenek. Ennek az Európai Monetáris Rendszernek a viszonyítási alapja az Európai Valutaegység (ECU), amely az egyes valuták értékét egy elszámolási egység alapján rögzíti. Az egyes valuták között fix irányárfolyamok vannak, amelyek csak bizonyos keretek között ingadozhatnak. Kritikusok attól tartanak, hogy ez korlátozza a tagországok valutapolitikai függetlenségét.

[17]

1981. március 13.

Meghal Max Delbrück víruskutató

A német fővárosban született 1906. szeptember 4-én. Tanulmányait Göttingenben végezte, majd az Egyesült Államokban, Nashville-ben és az Indiana állambeli Bloomingtonban folytatott kutatásokat. Kezdetben bakteriofág-genetikával, később érdeklődése az érzékelés-élettan felé fordult: az ingerület keletkezését, a szenzoros transzdukciót vizsgálta. 1969-ben orvosi Nobel-díjat kapott a vírusok reprodukciós ciklusának és a genetikai anyag baktériumban és vírusban játszott szerepének felfedezéséért. A kaliforniai Pasadena-ban érte a halál.

[18]

1982. március 13.

Meghal Bernáth Aurél festő és grafikus

Marcaliban született 1895. november 13-án. Alkotásait individuális intellektualizmus, északias, érzékeny formavilág és hideg színek jellemezték. Nagybányán tanult, majd Bécsben és Berlinben élt, ahol expresszionista képeket festett (Vörös állat). Riviéra (1925-1927) című képének előadásmódja teljesen új festészetünkben. Később Budapesten telepedett le. Pasztelljei közül a legfontosabbak: Csendélet Nikével (1928), Tél (1929). Második korszakában a látomásszerű képek a gyakoriak, ez időből származó fő műve a Vidéken (1941), amely a korszak életérzését sugallja. A Gresham-kör szellemi vezéreként a nagybányai tradíciók folytatását hirdette. Az ötvenes években stílusa realistává vált, Szabó Lőrincről készült portréja (1955) a jellemábrázolás egyik remeke. 1958-ban a brüsszeli Világkiállításon Budapest látképe című pannójával aranyérmet nyert. 1948-1949-ben a Magyar Művészet című folyóiratot szerkesztette. Önéletrajza három kötetben jelent meg.

[19]

1992. március 13.

Szentgotthárdon autógyárat avatnak

A General Motors-Hungary, amerikai-magyar vegyes vállalat autó-összeszerelő üzeméből legördült az első Opel Astra személygépkocsi. Az üzemcsarnokot 15 hónap alatt építették fel. Antall József miniszterelnök és Robert J. Eaton, a GM Europe elnöke beült az első fehér színű Astra volánja mögé, és a gépkocsit vezetve tettek meg néhány métert. A Rába, korábban más célra épült 43 ezer négyzetméteres csarnokában az induláskor óránként nyolc Opel Astra készült el. Évente 15 ezret szereltek össze és júliustól 200 motort is gyártottak. A csaknem 500 millió német márkás beruházással elkészült üzemben a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak megfelelő technológiával ellátott festőüzem is létesült. A teljes személygépkocsi-gyártó, valamint motorgyártó üzemegyüttest 1992. október 2-án avatták fel hivatalosan.

[20]

1996. március 13.

Meghal Krzysztof Kieslowski lengyel filmrendező

Varsóban látta meg a napvilágot 1941. június 27-én. Színházi szakközépiskolát végzett 1957-62 között. 1964-68-ig a lódzi Filmművészeti Főiskolán tanult, ahol rendezői diplomát szerzett. 1964-80-ig a varsói Dokumentumfilm Stúdióban rendezett dokumentumfilmeket. 1973-tól készített televíziós filmeket. 1970-től volt a TOR Filmstúdió tagja, ahol játékfilmeket forgatott. 1979-82 között forgatókönyvírást és rendezést tanított a Sziléziai Egyetemen, de 1984-88-ig tanított Berlinben, Helsinkiben és Svájcban is. Dokumentumfilmesként az 1960-as, 70-es évek lengyel valóságának számos fontos pillanatát rögzítette, hatásosan érzékeltetve az emberek kiszolgáltatottságát, a változások szükségességét. Első játékfilmjében, a Sebhelyben a munkások és a politikai vezetés konfliktusával kapcsolatban az 1970-es gdanski eseményeket idézte. Az 1981-ben elkezdett Véletlen című alkotását a szükségállapot bevezetése miatt csak öt év múlva tudta befejezni. A kényszerű hallgatás alatt a lengyel televízió felkérésére készítette a Tízparancsolat című, nagyszabású sorozatát. Két isteni intelemnek a moziváltozatát is leforgatta, s a Rövidfilm a gyilkosságról a világ filmművészetének legelső vonalába emelte. Átütő sikert aratott Cannes-ban, 1988-ban pedig mint legjobb európai alkotó nyert Félix-díjat. A tv-sorozatból kiemelt, játékfilmként forgatott Rövidfilm a szerelemről című alkotása szintén sikeresnek bizonyult. A Nincs vége című filmjének hőse már felülről, a túlvilágból szemléli a szükségállapotban kialakult, szerencsétlen lengyel helyzetet. A Három szín - Kék, Fehér, Piros című filmtrilógiájában arra a kérdésre kereste a választ: hol vannak ma a szabadság, az egyenlőség és a testvériség eszméi?