Egy kalóz vásárolta meg azt az amerikai szigetet, amelynek nyelvét nem értik az amerikaiak

Cape Hatteras, Ocracoke

Donald Trump nemrégiben aláírta azt a rendeletet, amely az angolt az ország hivatalos nyelvévé tette - meglepő módon, az Amerikai Egyesült Államok közel 250 éves történetében, ez eddig nem történt meg. De vannak olyan elszigetelt területek, ahol ugyan angolul beszélnek, mégsem érti őket a többi honfitársuk. Ilyen például az Ocracoke sziget is. Ezt a szárazföldtől 20 mérföldre fekvő földdarabot nehéz megközelíteni, mivel nincsenek hidak, és nem repülnek oda charter járatok sem. Vagyis marad a hajó, esetleg kis gép, helikopter, de javarészt a vízi útvonalat használja mindenki.

Bűnözők menedéke

Ennek ma már nincs különösebb jelentősége, de az 1600-as évek végén, az 1700-as évek elején ez azt jelentette, hogy Ocracoke tökéletes búvóhely volt a kalózok számára, mivel a katonák nem mentek át a szigetre körözöttek után kutatni. A sziget története is ehhez kapcsolódik, de nevének eredete is felettébb érdekes. William Howard egyike volt a körözött törvényen kívülieknek. Egykoron Feketeszakáll hajóján szolgált szállásmesterként, ám a fregatt 1718-as utolsó csatája előtt lelépett, és Virginiába ment, ahol nem feltétlenül becsületesen élt. Bár végül elfogadta az I. György király által minden kalóznak felajánlott általános kegyelmet, Howardnak volt egy grandiózus terve, mégpedig, hogy egyfajta menedékké teszi a földdarabot. 1759-ben aztán 105 fontért meg is vásárolta a szigetet.

Kultúrák keveredése

Howard néhány más egykori kalózzal együtt itt telepedett le, majd nekilátott közösséget építeni az ott állomásozó angol hajók kapitányaival. Kis idő múlva a woccon nevű szárazföldi őslakos törzs is társult hozzájuk. Ők halász és vadász szállásokat létesítettek a szigeten, amelyet woccococknak neveztek el. Helytelen írásmódok és kiejtési hibák révén wokokon, oakacock és okercock lett belőle, míg végül az 1700-as évek közepén eljutottak a jelenlegi Ocracoke névhez. Az amerikai őslakosok, az angol tengerészek és a világ különböző pontjairól érkezett kalózok nagyjából 200 fős közössége természetszerűleg elkezdte keverni a szavakat. Ebből a bábeli zűrzavarból alakult ki saját dialektusuk, amely voltaképpen nem is nevezhető amerikainak. Ezt azonban kikérik maguknak a tősgyökeres ocracoke-iak. Ők úgy tartják, az angol nyelvnek vitathatatlanul legangolabb változatát beszélik, hiszen az alapokat egyenesen I. Erzsébet korabeli hajósok tették le. Ahogyan a sziget hivatalos honlapja büszkén hirdeti: "Az 1600-as évekre visszavezethető ocracoke nyelvjárás a lehető legamerikaibb."

Elszigetelt szigetlakók

Azért vannak, akik ezt vitatják. Egy helyi lakos úgy nyilatkozott, hogy bár élete nagy részét Észak-Karolinában töltötte, még mindig tanulja a hoi toider nyelvjárást. „Olyan ez, mintha valaki fogta volna az I. Erzsébet kori angolt, beleszórt egy kis ír hangzást és 1700-as évekbeli skót akcentust, majd az egészet összekeverte volna a kalóz szlenggel.” De a „hoi toider” valójában több ennél. Ez egy kultúra is, amely sajnos eltűnőben van.

Dr. Walt Wolfram, az Észak-Karolinai Állami Egyetem professzora, aki több mint húsz éven át tanulmányozta ezt a nyelvjárást, így nyilatkozott: „Ez az egyetlen dialektus, amelyet nem azonosítanak amerikaiként. Olyan kiejtést, nyelvtani szerkezeteket és szókincset találunk Ocracoke-on, amelyek sehol máshol nem fordulnak elő Észak-Amerikában. Ez lenyűgöző számomra."

A William Howard alapította közösség majdnem két évszázadon át szinte teljes elzártságban élt. 1938-ig nem érkezett  ide áram, és a kompjárat is csak 1957-ben indult el. Jelenleg 676 lakos él itt, akik még mindig kicsit különcnek számítanak egy átlagos polgárhoz képest. Nem mindenkinek való az itteni lét – mondta Chip Stevens, a sziget egyik lakója, aki Howard leszármazottja. „Nincsenek  szupermarketek, úgyhogy, ha átmegyünk a szárazföldre, biztos van nálunk hűtőtáska, hogy bevásároljunk. Már-már holisztikus embernek kell lenned, hogy élvezd ezt az életmódot."

Noha működnek a mobiltelefonok és számítógépek, sok más szempontból a sziget visszavezet az internet és a televízió előtti időkbe. A bevásárlóközpontok helyét a teázók, fűszerpiacok és egyéb családi tulajdonban lévő kisboltok töltik be. Bár engedélyezett az autók használata, legtöbben csak leparkolnak, és gyalog mennek mindenhová. A gyerekek egy iskolába járnak, a lakosok pedig a halászoktól kezdve a sörfőzésen át a fafeldolgozásig mindenféle munkát végeznek.

„Komppal átkelni szinte olyan, mintha egy másik országba mennénk" – folytatta Stevens. „Érezhető a különbség. Amikor én voltam kis srác, reggeli után elmentünk otthonról, valaki más házában ebédeltünk, aztán kisétáltunk a tengerpartra, játszottunk, eveztünk a vízen. Szüleinknek soha nem kellett aggódniuk értünk. Ebből sokat megőriztünk, és jó tudni, hogy a mi gyerekeink is szabadon lehetnek."

Mi is az a „hoi toider”?

Amikor az idősebb Ocracoke-iak – vagy "O'cockerek", ahogyan ők nevezik magukat – beszélnek, az „i" hang helyett „oi”-t mondanak, így lesz high-ból (magas), „hoi". A kifejezés második fele pedig a dagály szóból jön, ami eredendően tide lenne. Innen származik tehát a hoi toider megnevezés. 

„Rengeteg olyan szavunk van, amelyeket a magunk képére formáltunk" – mesélte Amy Howard, az alapító közvetlen leszármazottja, aki egy kézművesboltot vezet. „De a hoi toider nemcsak egy nyelvi módosulás, különböző kultúrák keveredése is. A korai telepesek közül többen rendszeresen utaztak, így sokféle emberrel találkoztak, és azok szokásait, kifejezéseit beépítették."

A „quamish" például azt jelenti: beteg vagy émelyeg. Ez 16. századi angol „qualm" szóból származik. Aztán ott van a „buck", ami férfi barátot jelöl. Ezt a 13. századi Németországig lehet visszavezetni, ahol eredetileg gímszarvast jelentett, ahogyan ma is, a legtöbb angol nyelvterületen. A helyiek még saját szavakat is kitaláltak. A korai telepesek gyerekei például bújócskát játszottak, amit meehonkey-nak hívtak. Amy elmondta, hogy az elbeszélések szerint a gyerekek úgy hitték, a meehonkey az a hang, amit a liba ad ki. A „dingbatter" pedig a nem bennszülöttekre vonatkozik. 

Kihalásra ítélve

Be kell látni azonban, hogy minden egyes generációval halványodik a hoi toider jelentősége. A televízió, az internet, a turisták áradata is hat erre a folyamatra, és szárazföldről is egyre többen költöznek ide. „Ezeknek a kis nyelvjárásoknak némelyike kihal, mert az elszigeteltség tartotta életben őket, ami azonban mára a múlté" – magyarázta Dr. Wolfram. „Még viszik tovább a kifejezéseket, a szókincset, de amikor egy szigetről származó ember megtartja az erős dialektust, az már furcsán hat." Régebben azért vették át gyerekek a hoi toidert, mert csak ezt hallották. Mára azonban csak a lakosok kevesebb mint a fele beszéli. „Egy-két generáción belül eltűnik. Kihalóban van, és ezt nem tudjuk megállítani" – összegezte Dr. Wolfram.

Az ikonikus fügetorta

Bár a nyelvjárás veszélyben van, a szigetlakók más módon meg tudják őrizni egyedi kultúrájukat. Kezdetben a telepeseknek gyakran kellett alternatívákat kitalálniuk, ha egy recepthez nem voltak meg a hozzávalók. A koncepció ma is érvényes: mivel a szigeten kevés a bolt, ha elfogy valami, a szárazföldre kell menni érte, de gyakoribb, hogy helyettesítik mással. 

„Ocracoke nagyon jól alkalmazkodik" – erősítette meg Amy. „Sokszor viccelődöm azzal, hogy kellene egy szakácskönyv, amiben szerepel az eredeti recept, és aztán az, hogy valójában miből készült, milyen változat született." Történetesen így jött létre a fügetorta, amely ma már Ocracoke ikonikus desszertje. 1964-ben a szigeten élő Margaret Garrish éppen datolyatortát készített, ám rájött, hogy pont datolya nincs otthon.

„Ekkor azt tette, amit mi mindannyian szoktunk, keresgélt a kamrában. Talált egy üveg füge befőttet, beledobta a süteménybe, összekeverte, és azóta fügetortánk van"– mesélte Amy. Ez a gyümölcs egyébként az első telepesek után maradt rájuk, és szinte minden kertben megtalálható. Mára már komoly kultusza van, évente tartanak Fügefesztivált, torta sütő versennyel, táncházzal és olyan hagyományos játékokkal, mint a meehonkey.

Bár néhány hagyomány még mindig erős, az itt élők is érzékelik, hogy a sziget változik. Szerencsére nem mindenben. A helyiek úgy nyilatkoztak, az összetartás állandó. Ha valaki beteg, a közösség összefog. Ha egy üzlettulajdonosnak segítségre van szüksége, a többi is megjelenik, hogy megoldja a problémát. A dialektus változhat, de a szavak mögött álló szándék ugyanaz marad.

A BBC cikke nyomán.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

JFK

• Politikába született Ted Kennedy, a „szenátus oroszlánja”
• Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
• Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
• A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
• Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
• Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
• Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
• Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
• Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?