Bronzkori kultúra bekebelezése segítette Spárta felemelkedését

Hans Beck, a Münsteri Egyetem történészének kutatása a modern Spártától délre fekvő két kulcsfontosságú lelőhelyre, a Xirokambi közelében feltárt Ájosz Vaszíliosz-i mükénéi palotára és az amüklaii Apollón-szentélyre fókuszál. A tanulmány rávilágít arra a tényre, hogy a lakedaimóni identitás jóval az ókori Spárta kialakulása előtt, már a késő bronzkorban létezett. Ezt támasztják alá a thébai ásatásokról előkerült lineáris B írásos agyagtáblák is.

Az Ájosz Vaszíliosz-i lelőhely feltárása során monumentális épületek, freskótöredékek, bronzkardok és több mint kétszáz adminisztratív feljegyzés került elő. Az egyik leleten olvasható "wa-na-ko-to" felirat egyértelműen a mükénéi uralkodói címre (wanax, vagy anax) utal. Az előkerült archívum mérete alapján a központ gazdasági és politikai jelentősége csak Knósszosz, Pülosz és Thébai palotáihoz mérhető, ami bizonyítja, hogy a lakedaimóni uralkodóknak kiterjedt adminisztratív hálózata volt az Eurótasz folyó völgyében.

A kiterjedt mükénéi palotarendszer a Krisztus előtt 13. és 12. század fordulóján összeomlott. Bár az Ájosz Vaszíliosz-i központ elpusztult, az északabbra fekvő Amüklai dombja megőrizte regionális szakrális szerepét. A régészeti leletek, köztük az ivóedények, bronztűk és vaskardok azt mutatják, hogy a helyi lakosság a szubmükénéi és a geometrikus korban is megszakítás nélkül látogatta a szentélyt. A korábbi történeti modellek azt feltételezték, hogy a dór vándorlás során a harcias spártaiak egy éles, erőszakos hódítással igázták le Lakónia őslakosságát. A jelenlegi kutatás azonban nem talált egyértelmű kulturális törésre utaló nyomokat Amüklaiban. A rituális gyakorlatok folytatódtak, az áldozati tárgyak pedig csak fokozatosan alakultak át, ami egy lassabb beolvadási folyamatot jelez.

A kulturális és politikai integráció legvilágosabb bizonyítéka a térség kiemelkedő vallási ünnepe, a Hüakinthia volt, amely a rituálék révén az újonnan érkezőket és a helyieket egyaránt összekötötte. Amüklai szentélyében a Krisztus előtt 6. századra egy monumentális, 14 méter magas, bronzzal borított Apollón-szobrot emeltek. A szobor alapja egy ősrégi helyi hős, Hüakinthosz sírja vagy oltára volt.

Hans Beck összegzése szerint az olymposzi isten és a helyi kultuszalak fizikai összekapcsolása tökéletesen szimbolizálja Spárta felemelkedésének valódi természetét: az új katonaállam nem letörölte a térképről a korábbi lakedaimóni világot, hanem ráépült arra, és a megszerzett szakrális központok felhasználásával új politikai keretbe foglalta a térség évezredes örökségét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején