Bizánci aranykincs a Galileai-tenger mellett

Egy aranypénz előlapja, amely Hérakleiosz császár (Kr. u. 610–613) portréját ábrázolja (Forrás: Dr. Michael Eisenberg, Haifai Egyetem)

Bizánci aranykincs Hipposz romjai között

A Haifai Egyetem kutatóinak vezetésével régészek 97 aranyérmét és több tucat ékszert tártak fel a Golán-fennsík lejtőin fekvő Hipposz (más néven Szuszita) romjai között. A kincsben gyöngyökkel, féldrágakövekkel és üveggel berakott fülbevalók is voltak. „Ez az öt legnagyobb aranykincs között van, amit valaha a térségben találtak” – mondta Michael Eisenberg, a feltárás társigazgatója.

A kincset Edie Lipsman fedezte fel fémdetektorral egy nagy kő és két ősi fal mellett. „A készülék megőrült, egymás után kezdtek előkerülni az aranyérmék” – idézte fel a kutató. Az érméken több uralkodó portréja is megjelenik: I. Jusztinusz császártól (518–527) Hérakleiosz uralkodásának kezdetéig (610–613). Néhány darabon szövetnyomokat is találtak, ami arra utal, hogy ruhába csomagolva rejtették el őket.

Érmék és ritkaságok

A kincsben solidusok, semissék és tremisszek is előkerültek, amelyek a Bizánci Birodalom legfontosabb aranypénzei voltak. Különösen értékes egy 610-ben, Cipruson vert tremisz, amelyet az idősebb és ifjabb Hérakleiosz lázadásakor bocsátottak ki Phokasz császár ellen. A fiatalabb Hérakleiosz győzelme új dinasztiát hozott létre, amely 610 és 711 között uralkodott. „Ez a ritka darab új fényt vet a korszak politikai és gazdasági viszonyaira” – hangsúlyozta Danny Syon numizmatikus.

A kincs elrejtésének háttere

A kutatók szerint a kincs a 7. század viharos időszakához kapcsolódik. 614-ben a Szászánida Birodalom seregei megszállták Bizánc Palesztináját. A keresztény városok, köztük Hipposz lakói elásták vagyonukat a támadások elől. Bár Bizánc mintegy 15 év múlva visszafoglalta a területet, 636-ban a muszlim hódítók ismét átvették az uralmat. Hipposz hanyatlani kezdett, majd egy 749-es földrengés végleg elnéptelenítette. „A 7. század első feléből származik a legtöbb elrejtett aranykincs. Az emberek a káosz idején félelemből hagyták hátra” – mondta Eisenberg.

A régészek most az érmék részletes elemzésére és az ékszerek dokumentálására készülnek. A cél, hogy a bizánci aranykincs új kontextusba helyezze a régió történelmét. Bár még korai lenne kiállításról beszélni, Eisenberg szerint biztos, hogy a kincs iránt számos múzeum fog érdeklődni hamarosan.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Németország

• Független bizottság vizsgálja a bajorországi náci rablott műkincseket
• Tömegoszlatással zárult az 1876-os hamis Mária-jelenés
• Feltárták Nagy Ottó 10. századi loburgi erődítményét
• Kikötővárosok demokratikus történelmét vizsgálja egy új kutatás
• A mai napig homályosak a Vörös Hadsereg Frakció 1986-os merényletének részletei
• Vita bontakozott ki Berlinben egy náci bunker sorsa miatt
• Ősi himnuszkéziratot szolgáltatott vissza Németország Lengyelországnak
• Új funkciót kapnak a Ruhr-vidék templomai
• Presztízsből tenyésztett bóbitás ludak koponyáit azonosították Brandenburgban