Bizánci aranykincs a Galileai-tenger mellett
A Galileai-tenger közelében, a Golán-fennsík lejtőin fekvő ókori Hipposz városánál ritka bizánci aranykincset találtak. A lelet 97 aranyérméből és több tucat, gyöngyökkel és féldrágakövekkel díszített ékszerből áll, amelyek a 6–7. századi politika-, és gazdaság történet fontos új forrásai lehetnek.
Bizánci aranykincs Hipposz romjai között
A Haifai Egyetem kutatóinak vezetésével régészek 97 aranyérmét és több tucat ékszert tártak fel a Golán-fennsík lejtőin fekvő Hipposz (más néven Szuszita) romjai között. A kincsben gyöngyökkel, féldrágakövekkel és üveggel berakott fülbevalók is voltak. „Ez az öt legnagyobb aranykincs között van, amit valaha a térségben találtak” – mondta Michael Eisenberg, a feltárás társigazgatója.
A kincset Edie Lipsman fedezte fel fémdetektorral egy nagy kő és két ősi fal mellett. „A készülék megőrült, egymás után kezdtek előkerülni az aranyérmék” – idézte fel a kutató. Az érméken több uralkodó portréja is megjelenik: I. Jusztinusz császártól (518–527) Hérakleiosz uralkodásának kezdetéig (610–613). Néhány darabon szövetnyomokat is találtak, ami arra utal, hogy ruhába csomagolva rejtették el őket.
Érmék és ritkaságok
A kincsben solidusok, semissék és tremisszek is előkerültek, amelyek a Bizánci Birodalom legfontosabb aranypénzei voltak. Különösen értékes egy 610-ben, Cipruson vert tremisz, amelyet az idősebb és ifjabb Hérakleiosz lázadásakor bocsátottak ki Phokasz császár ellen. A fiatalabb Hérakleiosz győzelme új dinasztiát hozott létre, amely 610 és 711 között uralkodott. „Ez a ritka darab új fényt vet a korszak politikai és gazdasági viszonyaira” – hangsúlyozta Danny Syon numizmatikus.
A kincs elrejtésének háttere
Ez is érdekelhet
A kutatók szerint a kincs a 7. század viharos időszakához kapcsolódik. 614-ben a Szászánida Birodalom seregei megszállták Bizánc Palesztináját. A keresztény városok, köztük Hipposz lakói elásták vagyonukat a támadások elől. Bár Bizánc mintegy 15 év múlva visszafoglalta a területet, 636-ban a muszlim hódítók ismét átvették az uralmat. Hipposz hanyatlani kezdett, majd egy 749-es földrengés végleg elnéptelenítette. „A 7. század első feléből származik a legtöbb elrejtett aranykincs. Az emberek a káosz idején félelemből hagyták hátra” – mondta Eisenberg.
A régészek most az érmék részletes elemzésére és az ékszerek dokumentálására készülnek. A cél, hogy a bizánci aranykincs új kontextusba helyezze a régió történelmét. Bár még korai lenne kiállításról beszélni, Eisenberg szerint biztos, hogy a kincs iránt számos múzeum fog érdeklődni hamarosan.
