Az ókori görögök még mézzel édesítették a fagylaltot, a 18. században már petrezselyemmel is

Finomított recept

Az első fagylaltreceptes könyv 1768-ban jelent meg francia nyelven. M. Emry munkájában már konkrétabban fogalmaz. Megtudhatjuk, hogyan kell kezelni a jég és só elegyét, hogy az ne szennyezze be a hozzávalókat, illetve azt is, hogy pontosan mennyi idő kell a tejnek, hogy az megfagyjon.

A korabeli fagylaltkészítők így is sok variációs lehetőségek között mozogtak. Használhatták a tejet, a tejszínt és a tejsavót, ki-ki kedve szerint, nem beszélve az ízesítésről. A receptkönyvek ebben szinte nem ismertek határt, a rózsasziromtól kezdve a zúzott mandulán, a karamellen, gyömbéren, citromon, tárkonyon, babéron, pézsmán, petrezselymen és spárgán keresztül ezerféle dologgal ízesítették a korabeli fagylaltokat.

Nemcsak a gazdagok nyalták

A történészek úgy vélik, hogy a fagylalt az elit desszertje volt, és nem is bonyolult belátni, hogy miért. A fagylaltrecepteket tartalmazó könyveket azok írták, akik királyi és arisztokrata családok élelmiszer ellátásáról gondoskodtak, és az írott források is bővelkednek olyan utalásokban, ahol a fagylalt fogyasztása és az elit kéz a kézben jár. Sévres-i üzem például számos pompázatos fagylalthűtőt készített XV. Lajos és udvara számára. James Madison amerikai elnök felesége férje 1813-as beiktatási báljára fagylaltot rendelt, 25 évvel később pedig a neves francia író, Honoré de Balzac szentelt kitüntető figyelmet a jeges desszertnek a Kurizánok tündöklése és nyomorúsága című regényében, amelyben a fagylalt kizárólag a nagypolgároknak nyújtott kulináris élvezetet.

Melissa Calaresu brit történész ezzel szemben azt állítja, hogy a fagylalt nemcsak a felső tízezer desszertje volt, főleg nem a 18. századi Nápolyban. A rendkívül élénk hókereskedelemnek köszönhetően az alsóbb rétegek előtt is megnyílt a lehetőség, hogy maguknak készítsenek fagylaltot vagy eladják azt. Nem beszélve a rengetek üzletről, kávézóról és a tengernyi utcai árusról, akik sokak számára elérhetővé tették a jeges csodát, illetve azokról a családokról, akik otthon készítették el fagylaltjukat.

Selymes és sima

Függetlenül attól, hogy ki fogyasztotta, a korai fagylaltok még messze álltak a modern kor hűs csodáitól. A tejes vagy tejszínes massza sok esetben egy darabos, szemcsés textúrájú jégtömbbé állt össze. Nancy Johnson 1843-as találmánya azonban mindent megváltoztatott. A kézzel hajtott fagyasztó segítségével ugyanis selymesen sima fagylaltkrémet lehetett készíteni. A szerkezet egy vödör formájú kádat tartalmazott, amelybe rétegesen helyezték el a jeget és a sót. A vödörbe egy szorosan lezárt hengert is belehelyeztek, amelybe az összetevőket tették. A sót és a jeget egy kurbli segítségével forgatták a henger körül.

Nancy Johnson szerkezetével csak az volt a baj, hogy kevés fagylaltot lehetett benne elkészíteni, azaz az igényeket nem lehetett kielégíteni. A fagylaltéhség egészen 1926-ig fennállt, amikor az amerikai Clarence Vogtnak köszönhetően megjelent a piacon a fagyasztó, és ezzel a fagylaltkészítés új dimenzióba lépett, ipari méreteket öltött. A fagylaltdömpingnek köszönhetően az árak is estek, így a jeges desszert mindenki számára elérhetővé vált. Rengeteg márka született, és a megnövekedett versenynek köszönhetően a legfontosabb összetevők állandósultak, az ízek viszont egyre változatosabbak lettek.

A 20. század közepére a fagylaltgyártás igen jövedelmező üzletté vált. Az egyre nagyobb igényekre válaszul új technikák jelentek meg a termelésben, így például a pasztőrözés, homogenizálás, de a fagyasztás is tovább finomodott. Specialista vállalkozások kezdték uralni a piacot. A nehéz kezdetek ellenére az olyan ma ismert márkák, mint a Baskin-Robbins (1945), Häagen-Dazs (1961) vagy a Ben & Jerry’s (1978) komoly multinacionális vállalatokká nőtték ki magukat, széles termékkínálattal és a rájuk jellemző ízekkel.

Manapság a fagylalt egyet jelent a lazulással és a kényelemmel. Ha arra a technológiai ugrásra gondolunk, amelyet a modern fagylalt megszületése igényelt, akkor talán egy vasárnapi könnyed fagyizás alatt a tölcsérünkben lévő gombócokra is nagyobb csodálattal tekintünk majd.

1. Senki nem hallgatott Hippokratészre
2. A só és a jég volt a Jolly Joker
3. Finomított recept

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

erotika

• Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
• Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
• „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
• Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
• Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
• Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
• Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
• Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
• Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban