Az ókori egyiptomiak is szerették a görögdinnyét

1876-ban egy Egyiptomban feltárt ókori sírban talált dinnyelevelek a korabeli híres botanikus (emellett Charles Darwin jó barátja), Joseph Hooker gyűjteményébe kerültek, és egészen napjainkig megőrizte őket a gyűjteményt kezelő Királyi Botanikus Kertek nem kormányzati tudományos testület a délnyugat-londoni Richmond upon Thames kerületben található Kew Gardens nevű parkjában.

A Kew Gardens a Müncheni Egyetem kutatója, Susanne Renner rendelkezésére bocsátott egy apró mintát a levelekből, ezt oxfordi kollégájával, Guillaume Chomickivel közösen vizsgálták meg. Tanulmányukban leírták, sikerült egy részleges genomszekvenciát találniuk a mintában. A szekvenciarészlet alapján megállapítható, hogy ezek a dinnyék igen hasonlóak a napjainkban népszerű görögdinnyéhez.

A mintában azonosítható gének közül az egyik a kukurbitacinoknak nevezett biokémiai vegyület előállítását szabályozza – a növény vadon termő őse ezekből sokkal többet állít elő, amitől kellemetlen, keserű íze van, ellentétben az emberi fogyasztásra nemesített fajtákkal.

Egy másik azonosítható gén a likopin nevű vörös színű karotinoid színezőanyag – amely többek között a paradicsomok piros színéért is felelős – átalakulását akadályozza meg egy másik, színtelen vegyületté. Ebből arra lehet következtetni, hogy ezek az ókori gyümölcsök a mai görögdinnyékhez hasonlóan piros hússal rendelkeztek.

A genomszekvencia-részlet arra sajnos nem enged következtetni, mekkorák, illetve milyen alakúak lehettek az ókori Egyiptomban fogyasztott dinnyék, azonban az egyes ásatásokon előkerült ábrázolások alapján e tekintetben is hasonlítottak a mai görögdinnyére – zöldek voltak és gömbölyűek.

A kutatók többsége azt feltételezi, ilyen dinnyéket először Egyiptomtól délre, a mai Szudán területén nemesítettek a vadon termő fajtából, majd termesztésük innen terjedt észak felé a Nílus mentén.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”