Az ókori egyiptomiak is szerették a görögdinnyét
2019. május 27. 18:20 Múlt-kor
Új vizsgálatok szerint már mintegy 3500 évvel ezelőtt is fogyasztottak Egyiptomban a nyári hónapokban egy, a mai görögdinnyéhez egészen hasonló gyümölcsfajtát.
Korábban
1876-ban egy Egyiptomban feltárt ókori sírban talált dinnyelevelek a korabeli híres botanikus (emellett Charles Darwin jó barátja), Joseph Hooker gyűjteményébe kerültek, és egészen napjainkig megőrizte őket a gyűjteményt kezelő Királyi Botanikus Kertek nem kormányzati tudományos testület a délnyugat-londoni Richmond upon Thames kerületben található Kew Gardens nevű parkjában.
A Kew Gardens a Müncheni Egyetem kutatója, Susanne Renner rendelkezésére bocsátott egy apró mintát a levelekből, ezt oxfordi kollégájával, Guillaume Chomickivel közösen vizsgálták meg. Tanulmányukban leírták, sikerült egy részleges genomszekvenciát találniuk a mintában. A szekvenciarészlet alapján megállapítható, hogy ezek a dinnyék igen hasonlóak a napjainkban népszerű görögdinnyéhez.
A mintában azonosítható gének közül az egyik a kukurbitacinoknak nevezett biokémiai vegyület előállítását szabályozza – a növény vadon termő őse ezekből sokkal többet állít elő, amitől kellemetlen, keserű íze van, ellentétben az emberi fogyasztásra nemesített fajtákkal.
Egy másik azonosítható gén a likopin nevű vörös színű karotinoid színezőanyag – amely többek között a paradicsomok piros színéért is felelős – átalakulását akadályozza meg egy másik, színtelen vegyületté. Ebből arra lehet következtetni, hogy ezek az ókori gyümölcsök a mai görögdinnyékhez hasonlóan piros hússal rendelkeztek.
A genomszekvencia-részlet arra sajnos nem enged következtetni, mekkorák, illetve milyen alakúak lehettek az ókori Egyiptomban fogyasztott dinnyék, azonban az egyes ásatásokon előkerült ábrázolások alapján e tekintetben is hasonlítottak a mai görögdinnyére – zöldek voltak és gömbölyűek.
A kutatók többsége azt feltételezi, ilyen dinnyéket először Egyiptomtól délre, a mai Szudán területén nemesítettek a vadon termő fajtából, majd termesztésük innen terjedt észak felé a Nílus mentén.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Középkor
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be
- Pénzhiány és bosszúvágy vezetett a Bizánci Birodalom hanyatlásához
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Új alapokra helyezte politikáját IV. Béla a tatárjárás után
- Egyszerre aratott sikert és vallott kudarcot a „hosszú hadjárat”
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.