Árpád-kori kincseket találtak a fehérvári székesegyház padlója alatt
2018. október 12. 14:52 MTI
Korai Árpád-kori épületeket, 14. század elején épült templom maradványait, valamint egy 13. század elejéről származó bronzkorpuszt (Krisztus teste) is találtak a székesfehérvári Szent István-székesegyházban zajló régészeti feltáráson.
Korábban
A témában tartott csütörtöki sajtótájékoztatón Spányi Antal megyés püspök felidézte, a székesegyház felújításának megkezdésekor felmerült, hogy kutatni kellene az épület padlózata alatti részeket. Az ásatásokhoz készséggel járult hozzá, miután a város vállalta az anyagi fedezetét - tette hozzá. A püspök szerint a régészeti eredmények jelentős mértékben növelik az ismereteket, gazdagítják a város és a megszentelt hely történetét.
Cser-Palkovics András polgármester rámutatott: a feltárás is bebizonyította, hogy a domb, amelyen a székesegyház áll jelenleg, nem csak Székesfehérvár, hanem az egész nemzet történelmi, szakrális központja volt. Jelezte, hogy az ásatás során megtalált korpuszt november 5-étől kiállítják a városházán, majd a székesegyház teljes felújítását követően a megtalálási helyszínen kaphat helyet.
Smohay András a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója elmondta, hogy a korpusz a 13. század első harmadából, a tatárjárás előtti időkből származik. A bronzból készült, zománcberakású, gótikus stílusú limoges-i korpusz feltehetően oltárkereszt vagy körmeneti kereszt funkciót látott el.
Reich Szabina, a Szent István Király Múzeum ásatásvezető régésze közölte: a munkálatok során 14. századi szentélyt találtak, melyet gótikus stílusú pillérek tartottak, ezek díszesen faragott lábazata szinte érintetlenül bukkant elő. A templomot később - valószínűleg a 15. század elején - háromhajóssá bővítették.
A templom körül temetőt találtak, ahol egyházi és világi személyek maradványai kerültek elő. A templom kerítésén kívül Árpád-kori lakóépületeket és gazdasági épületeket tártak fel.
A régész elmondta, hogy a templom a török hódoltság idején dzsámiként működött, majd a 18. században több ütemben átépítették, végül 1768-ban a városi polgárság adományaiból készült el a ma is látható, freskókkal díszített templom, mely 1777-től püspöki székesegyház rangot kapott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap