Árnyékszékkel megszentségtelenített ókori imahelyet tártak fel
2016. szeptember 30. 10:32 MTI
Egy, az ókorban szándékosan megrongált és megszentségtelenített kapu melletti imahelyet tártak fel régészek egy i. e. nyolcadik századi város ásatásánál Izraelben - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.
Korábban
A Bét Semes nevű várostól délre, a Tel Lakis nevű ásatáson előkerült leletek megerősítették Ezékiás júdai királynak a Bibliában, a Királyok Könyvében leírt vallási reformja tényét, ugyanis alátámasztották, hogy megpróbálta felszámolni a korabeli bálványimádást, amikor Jeruzsálembe próbálta összpontosítani a vallási szertartásokat.
A Bibliában leírt események történeti megalapozottságának legfontosabb bizonyítéka egy, a kapuban megtalált mintegy 2700 éves, kőből készült árnyékszék. Ezt a király azért vitethette egykor a kapu melletti imahelyre, hogy megszentségtelenítse azt, és ezzel biztosítsa a jeruzsálemi szentély kultikus egyeduralmát.
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei egy szándékosan megrongált oltárt is találtak. Ezékiás korában ennek közelébe vitték az illemhelyet, amelyet azonban az alatta talált föld elemzése szerint soha nem használtak ezzel a rendeltetéssel: ennek elhelyezése szimbolikus volt. A két lelet együttesét az archeológusok "rendkívüli felfedezésnek" értékelték.
A monumentális, 24,5 méter széles és 24,5 méter hosszú, négy méter magas kapuépítmény teljes feltárását csak idén végezték el. Abban az időben a Biblia tanúsága szerint a városkapukban zajlott a közösségi élet, ott ültek a padokon a városok öregei, bírái, hivatalnokai. A régészek ezeknek a padoknak a maradványait is feltárták. A kapuban szentély is volt, a leletek alapján ezt rongálták és szentségtelenítették meg, éppen abban a korban és úgy, ahogy a Biblia megírta, amikor Ezékiás király Jeruzsálembe összpontosítva a kultikus szertartásokat felszámolta a fővároson kívüli imahelyeket.
Az ásatásokat vezető Saar Ganor a lapnak elmondta, hogy Lakis városa Jeruzsálem után a júdai királyság második legfontosabb települése volt, amelynek feltárását már évtizedekkel ezelőtt megkezdték. A kapunak egykor hat kamrája volt, mindkét oldalán három-három, s a kettő között húzódott a település főutcája. Az építészeti maradványokon túl korsókat és lepecsételt gabonatároló edényeket is találtak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap