1700 évvel halála után arcot kapott Sipán ura
2016. szeptember 29. 13:16
A digitális technológiának köszönhetően mintegy 1700 évvel halála után arcot kapott Sipán ura. A mai Peru északnyugati területein élt férfi maradványait 1987-ben találták meg. Sírjának felfedezése az elmúlt harminc év egyik legnagyobb régészeti szenzációja volt.
Korábban
Régészeknek brazil szakértők segítségével sikerült megalkotniuk Sipán ura arcának 3D-s modelljét. A projekt során, amelyben többek között odontológusok és törvényszéki szakértők is részt vettek, a legapróbb részletekig rekonstruálták az ősi uralkodó arcát. Sipán ura az ősi mocsika kultúra virágzása alatt élt. Rendkívül gazdag mellékletekkel díszített sírjának felfedezése számos új részletekkel szolgált a kutatóknak a mocsikák társadalmáról. A mocsika civilizáció nagyjából i. sz. 100-tól 800-ig virágzott Peru északi partvidéke mentén, és az inka kultúra korai előfutárának tekinthető.
Sipán ura maradványainak felfedezést sokan Tutanhamon sírjának felfedezéséhez hasonló jelentőségűnek tartják. Walter Alva régész amellett érvel, hogy hosszú évszázadokkal ezelőtt mindketten kultúrájuk legfontosabb személyiségei voltak: a fáraó és Sipán ura is egy szentként tisztelt dinasztia tagja volt. A szakértők szerint Sipán ura akár magas rangú pap-harcos is lehetett, ám a legvalószínűbb, hogy a Lambayeque-völgy urát tisztelték személyében. A kutatások szerint 35-45 évesen halt meg, és 163 cm magas volt.
Alva szerint a 3D-s arcrekonstrukció során kiderült, hogy a terület számos lakosa ma is több olyan fizikai jellemzővel bír, mint 1700 évvel ezelőtt él ősük – ez elsősorban a lambayeque-i mocsika indiánokra igaz. A régió halászainak, földműveseinek arca nagy hasonlóságot mutat Sipán urának kinézetével.
Alva elmondta, a koponya igen jó állapotban maradt fenn az idők során bekövetkező deformációk ellenére. A kutatóknak a koponyadarabok anatómiailag kompatibilis helyreállítása érdekében történő „szétszerelése” meglehetősen sok időt vett igénybe. Sipán urának maradványait a szénizotópos kormeghatározás segítségével a kutatók i. sz. 290 körülre datálták.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap