Aranyra születtek: feledhetetlen olimpiai bajnokaink sikertörténete

A világ legjobb vívója

Gerevich Aladár a legsikeresebb magyar olimpikonként vonult be a sporttörténelembe – hét aranyérem kellett ehhez a címhez. Azonban nem csak ezen „számtani okból” illeti tisztelet, ugyanis sok többszörös győztes olimpikonnal ellentétben ő nem egy vagy két olimpia alatt szerezte címeit: mindössze egy alkalommal hozott haza egyszerre két aranyérmet.

Gerevich Italo Santelli mester budapesti iskolájában kezdett el vívni – a világháborúk között egyébként hasznos kapocsra lelt a két ország a sportban, Magyarország például futballedzőket adott Mussolini államának. A fiatal vívó fő fegyverneme a kard lett, első olimpiai aranyérmét 1932-ben szerezte Los Angelesben.

Az azt négy év múlva követő berlini játékokon ismét tagja volt a legyőzhetetlen kardcsapatnak, míg egyéniben bronzérmet szerzett (csapattársa, Kabos Endre állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára). A sikerszéria itt a sporton kívül álló okok miatt megszakadt, ugyanis 12 évet kellett várni a következő olimpiai játékokig. Pedig a kardcsapat, köztük Gerevich is virágkorát élte.

A háború után tovább tarolt az olimpiákon 1912 óta veretlen csapatunk, mellette 1948-ban Londonban Gerevich Aladár megszerezte első egyéni olimpiai bajnoki címét is, de teljesítményét az 1952-es játékokon nem tudta megismételni, de az vigasztalhatta, hogy a dobogó mindhárom fokára egy-egy honfitársa állhatott fel. Helsinkiben éppen az a Kovács Pál múlta fölül, aki hat darab aranyérmével (ebből ötöt Gerevich csapattársaként nyert) a második legsikeresebb magyar olimpikonunk.

De a finn fővárosban Gerevich nem csak kardozott: a tőrcsapat tagjaként is dobogóra állhatott. Tőr- és párbajtőr-karrierjét szintén az 1930-as évektől tarkították magyar, világ- és Európa-bajnokságokon szerzett érmek. Gerevich a Melbourne-be induló kardcsapat tagjaként hatodik olimpiai aranyát vihette haza. Ekkor érte be a vívás örökranglistáján Nedo Nadit, aki korának valóban egyik legjobbja volt, de hat aranyérméből ötöt az 1920-as antwerpeni olimpián nyert, ahol a magyar csapat nem szerepelhetett.

A közismert anekdota szerint amikor Gerevich 50 évesen a hatodik olimpiájára készült, a fiatalabb vívók kételyüknek adtak hangot, miszerint Magyarországot már nem biztos, hogy sikerrel tudná képviselni egy ilyen „idős” sportoló. Gerevich erre pástra hívta bírálóit és mindnyájukat legyőzve bizonyította be, hogy még mindig a legjobb hat kardozó között van Magyarországon. 1960-ban, Rómában így hetedik alkalommal szólt érte a Himnusz az olimpián, a világ legsikeresebb vívójaként fejezte be pályafutását a kardozó fenomén. Bár már többen szereztek hat aranyérmet a sportágban, azóta is Gerevich a valaha volt legsikeresebb vívó.

1. A Dunában tanult meg úszni
2. A világ legjobb vívója
3. Gránáttól felemáskorlátig

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából