Amikor Japán repülőgépekről akarta pestissel megfertőzni Amerikát
2020. május 26. 09:51 Múlt-kor
Korábban
A kegyetlenkedés jutalma
1959-es, torokrák okozta haláláig Isii Siró békében élt. Korábbi beosztottjai közül többen igen magas pozícióba jutottak a háború utáni Japánban – egyikőjük Tokió kormányzója lett, egy másik a Japán Orvosszövetség feje.
Évekkel korábbi tevékenységüket firtató kérdésekre sokan adtak racionalizáló választ. Az az orvos például, aki érzéstelenítés nélkül szelt darabokra egy kínai foglyot, a logika egyszerű volt:
„Az élve boncolást átlagos körülmények közt kell végezni. Ha használtunk volna érzéstelenítést, az hatással lehetett volna az egyes szervekre és vérerekre, amelyeket vizsgáltunk. Így nem használhattunk érzéstelenítést.”
Amikor a gyermekeken végzett kísérletekre terelődött a szó, hasonlóan egyszerűen fogalmazott:
„Persze, hogy voltak kísérletek, amelyeket gyermekeken végeztünk. De az apáik valószínűleg kémek voltak. Lehetséges, hogy ilyesmi újra megtörténhet. Mert a háborúban nyerni kell.”
Nem férhet tehát kétség ahhoz, hogy a 731-es egységnél komolyan gondolták az Egyesült Államok lakosságának pestissel való megfertőzését, még ha a terv végül kivitelezhetetlennek bizonyult is. A támadáshoz kijelölt egyik pilóta, Óbata Isió számára évtizedekkel később is nehéz volt beszélni arról, amire készültek:
„Annyira borzasztó emlék, hogy nem akarom felidézni” – mondta. „Nem akarok a 731-es egységre gondolni. Ötven év telt el a háború óta. Kérem, hadd maradjak csendben.”
Habár részben ő akadályozhatta meg a amikor őrá került a sor, Tódzsó érdekében nem lépett közbe senki.
A japán kapitulációt követő hetekben az amerikai fogságban lévő Tódzsó megpróbált önkezével véget vetni életének, egy amerikai pisztoly segítségével. Kísérlete nem sikerült, és egy – amerikaiaktól származó – vérátömlesztéssel megmentették az életét az orvosok. A halálra várnia kellett: három évvel később – miután egy nemzetközi bíróság elítélte háborús bűnökért – felakasztották.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.