A művészeket is megsegítette a Magyar Művészeti Vásár
2023. május 22. 09:50 Múlt-kor
Az idén 250. születésnapját ünneplő BÁV jogelődje, az 1920–1924 között Állami Árverési Csarnok néven működő intézmény 1922 karácsonyának előestéjén egy jótékony célú kezdeményezéssel lepte meg a magyar közönséget, miszerint a szokásos aukció helyett „Magyar Művészeti Vásár” címmel kizárólag művészeti árverést rendezett a Képzőművészek Országos Egyesülete tagjainak műveiből.
Korábban
Az Árverési Csarnok kiállítóhelyiségében megrendezésre kerülő háromnapos esemény során egy nap állt rendelkezésre a kiállított tárgyak megtekintésére, további kettő pedig magára az árverésre.
A művészeti vásár egyik nem titkolt szándéka az volt, hogy a művészi alkotások és a művészetpártoló közönség egymásra találásának folyamatából kizárja a nagyon magas haszonnal dolgozó közvetítőket, vagyis, hogy a műalkotások megfizethető áron találhassanak új gazdára.
A szokatlan kezdeményezést a korabeli sajtó is üdvözölte, az Új Nemzedék című lap például így dicsérte meg az állami kézben lévő Árverési Csarnok törekvését:
„Az állam ekként igen helyes módszerrel igyekszik segíteni beteg művészeti viszonyainknak, egyik fő kórokozóján, azon t. i., hogy műkereskedelmi érdekeltségek, nem tisztán művészi szempontjaik latbavetésével egészségtelen mértékben folyjanak bele a művészet eleven és spontán fejlődésébe és a közönség ízlésének irányításába.”
Fontos kiemelni, hogy a művészeti vásár nem jöhetett volna létre a BÁV akkori jogelőd intézménye vezetőjének, dr. Mezőffy Ágoston pénzügyminisztériumi miniszteri tanácsos, postatakarékpénztári ügyvezető igazgató, egykori jeles piarista diák közreműködése nélkül. Laudációjukban mindezt a sajtó képviselői sem mulasztották el megemlíteni:
„Rátermettsége, nagyot elgondolása, művészi érzéke már eddig is fontos szociális és kulturális tényezővé avatta az államnak ezt az igazán a korból fakadt és hivatásának magaslatán álló intézményét.”
Kukán Géza: Bányásztrájk (1920)
A kiállításon és az azt követő árverésen egyébként olyan kortárs alkotóművészek munkái kerültek kalapács alá, mint például Kárpáthy Jenő, Kézdi Kovács László, Maróthi Major Jenő, Olgyay Ferenc; vagy a fiatal festőnemzedék közül Csánky Dénes, Kukán Géza, Kövesdy Géza, Krusnyák Károly, Juszkó Bélát, Nagy Vilmost, Edvi-Illés Ödön.
A „Magyar Művészeti Vásárnak” 1922 karácsonyán végül hatalmas sikere lett, amit az is tökéletesen bizonyít, hogy ezt követően minden esztendőben megrendezésre került egy-egy műtárgyaukció is, ahol már 7—10 napon keresztül fogadták az érdeklődő nagyközönséget és a műgyűjtőket.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rejtélyek
- Három furfangos rejtvény, amivel tesztelheti tudását az időről
- Mélyen megrázta Svédországot Olof Palme halála
- 2000 éves kanál segítségével jósolhattak a Man-szigeten élő sámánok
- Különös holttesteket találtak a Temze folyó torkolatában
- Korszakalkotó zenészek rejtélyes halála: a 27-esek klubja
- Rejtélyes civilizációk, melyek nyom nélkül tűntek el
- Egyiptomi katonák és görög zsoldosok harcoltak „Armageddonban" 15:06
- A németeknek dolgozott, de zsidókat is mentett Almásy László 12:20
- Hogyan gördítette előre a kerék az emberiség fejlődését 11:21
- Habsburg Ferdinánd nem számított a trónra, végül ő szilárdította meg a Habsburg-ház uralmát 10:42
- 10 építmény, amely a mai napig ámulatba ejti az embereket 09:03
- Szerelem és hatalom árnyékában – Napóleon és Jozefina története tegnap
- Meglepő Klimt-festményt állítottak ki Hollandiában tegnap
- Hány szeretője volt Mussolininek? tegnap
