A művészeket is megsegítette a Magyar Művészeti Vásár
2023. május 22. 09:50 Múlt-kor
Az idén 250. születésnapját ünneplő BÁV jogelődje, az 1920–1924 között Állami Árverési Csarnok néven működő intézmény 1922 karácsonyának előestéjén egy jótékony célú kezdeményezéssel lepte meg a magyar közönséget, miszerint a szokásos aukció helyett „Magyar Művészeti Vásár” címmel kizárólag művészeti árverést rendezett a Képzőművészek Országos Egyesülete tagjainak műveiből.
Korábban
Az Árverési Csarnok kiállítóhelyiségében megrendezésre kerülő háromnapos esemény során egy nap állt rendelkezésre a kiállított tárgyak megtekintésére, további kettő pedig magára az árverésre.
A művészeti vásár egyik nem titkolt szándéka az volt, hogy a művészi alkotások és a művészetpártoló közönség egymásra találásának folyamatából kizárja a nagyon magas haszonnal dolgozó közvetítőket, vagyis, hogy a műalkotások megfizethető áron találhassanak új gazdára.
A szokatlan kezdeményezést a korabeli sajtó is üdvözölte, az Új Nemzedék című lap például így dicsérte meg az állami kézben lévő Árverési Csarnok törekvését:
„Az állam ekként igen helyes módszerrel igyekszik segíteni beteg művészeti viszonyainknak, egyik fő kórokozóján, azon t. i., hogy műkereskedelmi érdekeltségek, nem tisztán művészi szempontjaik latbavetésével egészségtelen mértékben folyjanak bele a művészet eleven és spontán fejlődésébe és a közönség ízlésének irányításába.”
Fontos kiemelni, hogy a művészeti vásár nem jöhetett volna létre a BÁV akkori jogelőd intézménye vezetőjének, dr. Mezőffy Ágoston pénzügyminisztériumi miniszteri tanácsos, postatakarékpénztári ügyvezető igazgató, egykori jeles piarista diák közreműködése nélkül. Laudációjukban mindezt a sajtó képviselői sem mulasztották el megemlíteni:
„Rátermettsége, nagyot elgondolása, művészi érzéke már eddig is fontos szociális és kulturális tényezővé avatta az államnak ezt az igazán a korból fakadt és hivatásának magaslatán álló intézményét.”
Kukán Géza: Bányásztrájk (1920)
A kiállításon és az azt követő árverésen egyébként olyan kortárs alkotóművészek munkái kerültek kalapács alá, mint például Kárpáthy Jenő, Kézdi Kovács László, Maróthi Major Jenő, Olgyay Ferenc; vagy a fiatal festőnemzedék közül Csánky Dénes, Kukán Géza, Kövesdy Géza, Krusnyák Károly, Juszkó Bélát, Nagy Vilmost, Edvi-Illés Ödön.
A „Magyar Művészeti Vásárnak” 1922 karácsonyán végül hatalmas sikere lett, amit az is tökéletesen bizonyít, hogy ezt követően minden esztendőben megrendezésre került egy-egy műtárgyaukció is, ahol már 7—10 napon keresztül fogadták az érdeklődő nagyközönséget és a műgyűjtőket.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
