A művészeket is megsegítette a Magyar Művészeti Vásár
2023. május 22. 09:50 Múlt-kor
Az idén 250. születésnapját ünneplő BÁV jogelődje, az 1920–1924 között Állami Árverési Csarnok néven működő intézmény 1922 karácsonyának előestéjén egy jótékony célú kezdeményezéssel lepte meg a magyar közönséget, miszerint a szokásos aukció helyett „Magyar Művészeti Vásár” címmel kizárólag művészeti árverést rendezett a Képzőművészek Országos Egyesülete tagjainak műveiből.
Korábban
Az Árverési Csarnok kiállítóhelyiségében megrendezésre kerülő háromnapos esemény során egy nap állt rendelkezésre a kiállított tárgyak megtekintésére, további kettő pedig magára az árverésre.
A művészeti vásár egyik nem titkolt szándéka az volt, hogy a művészi alkotások és a művészetpártoló közönség egymásra találásának folyamatából kizárja a nagyon magas haszonnal dolgozó közvetítőket, vagyis, hogy a műalkotások megfizethető áron találhassanak új gazdára.
A szokatlan kezdeményezést a korabeli sajtó is üdvözölte, az Új Nemzedék című lap például így dicsérte meg az állami kézben lévő Árverési Csarnok törekvését:
„Az állam ekként igen helyes módszerrel igyekszik segíteni beteg művészeti viszonyainknak, egyik fő kórokozóján, azon t. i., hogy műkereskedelmi érdekeltségek, nem tisztán művészi szempontjaik latbavetésével egészségtelen mértékben folyjanak bele a művészet eleven és spontán fejlődésébe és a közönség ízlésének irányításába.”
Fontos kiemelni, hogy a művészeti vásár nem jöhetett volna létre a BÁV akkori jogelőd intézménye vezetőjének, dr. Mezőffy Ágoston pénzügyminisztériumi miniszteri tanácsos, postatakarékpénztári ügyvezető igazgató, egykori jeles piarista diák közreműködése nélkül. Laudációjukban mindezt a sajtó képviselői sem mulasztották el megemlíteni:
„Rátermettsége, nagyot elgondolása, művészi érzéke már eddig is fontos szociális és kulturális tényezővé avatta az államnak ezt az igazán a korból fakadt és hivatásának magaslatán álló intézményét.”
Kukán Géza: Bányásztrájk (1920)
A kiállításon és az azt követő árverésen egyébként olyan kortárs alkotóművészek munkái kerültek kalapács alá, mint például Kárpáthy Jenő, Kézdi Kovács László, Maróthi Major Jenő, Olgyay Ferenc; vagy a fiatal festőnemzedék közül Csánky Dénes, Kukán Géza, Kövesdy Géza, Krusnyák Károly, Juszkó Bélát, Nagy Vilmost, Edvi-Illés Ödön.
A „Magyar Művészeti Vásárnak” 1922 karácsonyán végül hatalmas sikere lett, amit az is tökéletesen bizonyít, hogy ezt követően minden esztendőben megrendezésre került egy-egy műtárgyaukció is, ahol már 7—10 napon keresztül fogadták az érdeklődő nagyközönséget és a műgyűjtőket.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2015
- Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
- Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
- „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
- Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
- Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
- Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
- Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
- Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
- Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős
- Az utolsó szamuráj csak a világháború után harminc évvel tette le a fegyvert 09:49
- Számos új információval gazdagodtunk a Holdról a Luna–1 űrszondának köszönhetően 09:05
- Szülei papnak szánták, ő orvos akart lenni, aztán mérnök lett, végül drámaíró tegnap
- 10 tény a whiskyről tegnap
- Stabilizálta a gazdaságot a pengő bevezetése tegnap
- Az ókorból ered a titkozatos déli kontinens gondolata, de csak 18. században cáfolták meg tegnap
- Képek a telefon hajnaláról tegnap
- A kétarcú Janus istent ünnepelték január elején a rómaiak tegnap
